Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

Istennek kinyilntkoztatásáhol,és Kristusnakparantsolattyá- bol nem tartya is köteleseknek a’ katolika Anyaszentegy- ház a’híveit, hogy ezeket megtegyék: még is magát ssa- latkozhatatlanul meggyőződöttnek tartya abban, hogy mélián jól és hasznosan teszik; sőt a’ Szenteknek emlé- kezetére és tiszteletére szinte Ünnepeket rendel, Miséket szolgáltat, Templomokat szenteltet, Oltárokra teteti a’ képeiket. A* Szentek Ünnepeinek megüllése abban áll, hogy azokon lör az istenhez megbizonyított szereteteket hivségeket hiteket, egyátallyában az erköltsös élet- tyeket ditsérjiik; 2or az Istennek rajtok is bennek mutatott malasztyait tsudállyuk, az Istent azokért áldgyuk magasztallyuk; 3or az ő példás tselekedeteiknek és életeknek követésére magunkat ébresztyiik : 4er az ő közbenjárásaikat és könyörgéseiket kérjük keressük. A’ Mise legszorosabb értelemben vett isteni religioi tisztelet, vagy imádás (jatriaj, mellyett bálványozás nélkül semmiféle teremtményre sem szabad bitangolni (Xonc. Trid. Sess. XXII. cap. 3.): de mellékesen, az isteni tiszteletnek és az istenességnek élesztősére szabad, sőt jó dolog az ó hiv szolgáiról és baráttyairol megemlékezni, magunkban azon indulatokat felébreszteni, mellyekkel a’ Szenteknek ünnepeit szentellyük; és ezt nem is egyebet teszünk, mikor a'szent miséket az ő emlékezetekre szol- gállyuk, vagy szolgáltattyuk. Ugyanezen szándékkal szentellyük az ö neveikre a’ Templomokat és Oltárokat is, mellyek tsak az imadásnak tulajdonképpenvaló helyei és eszközei, és ezeket az ő képeikkel ékesítfyük. Tudniillik a' mi gyarlóságunktól ki nem telik egyenkint és ridegen minden Szentre ügyelni, azért jobbára egy gyes vagy rideg Szenteknek tiszteletére szolgáltattyuk a' Misét, építtyük a’Templomot, ékesíttyük az oltárt, a’kik- nek tisztelete tudniillik a' Romai Ekklesiának elsőségéért és bötsületéért a’ Romai Kalendáriommal egygyütt Anya- szentegyház szerte elfogadtatott és elterjedt, mint p. o. szent Lőrintzé Roma Tárásának egygyik Pátronusáé ; vagy a’ ki iránt mint bonni Szent iránt különös hajlandósággal viseltetik az egész nemzet, mint p. o. mi Magyarok szent Istvány, László, Imre, Gellért iránt; vagy a’ kit egy püspöki Megye Pártfogójának választott mint p. o. az Esztergami Érseki megye szent Albertet; vagy a’ kinek jelesebb Ereklyéje bizonyos helyre jutott, és egy istenes embert arra birt, hogy Templomot vagy Kápolnát építtessen, mellyben tartasson az Ereklye, illyen Tem-