Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
te adasson neki bátorság az Evangy diómnak hirdetésére. Azonkívül inti ókét, valamint szent Jakab is a' maga híveit, hogy egymásért viszontag imádkozzanak ; mert sokat használ az igaznak sziintelenvaló könyörgése (Rom. XV, 30. Efes. VI, 18, 19. I Tess. V, 25. Jak. V, 16.). Az Apostoloktól taníttatván az Anyaszentegyház már az Apostolok üdéjében könyörgött szent Péteréit, mikor Herodes tömlötzben tartotta őtet (Ap. Tsel. XII, 6, 7.); az- olta is egyhiizomosan könyörög mind közönségesen az egész Kereszténységért vagy szinte emberi nemzetért, mind különösen bizonyos hívekért; megmeg a’ bivek is könyörögnek egymásért. Miért ne tegyék ezt az Istennek kedvesei, a’ mi megditsöitett embertársaink? avagy miért ne hívjuk mi segítségül őket? Ha az Angyalok tud- gyák, mikor egy bűnös megtér, és penitentziát tart, és örülnek azon (Luk. XV, 7, 10.), miért ne ösmerjünk ha- sanló tudományt és szívességet irántunk a’ ditsöíilt Szentekben is? c) Bizonyít!) a is a* szent írás, hogy érettünk könyörögnek. Jeremiásról azt mondgya, hogy sokat imádkozik a’ népért, és az egész szent varasért (II Makk. XV, 14.). Szent János az ó titkos Jelenésében látott huszonnégy vénet a’ bárány előtt leborulni, mindeniknek arany tsészéje lévén rakva illatokkal, mellyek a’ Szenteknek könyörgései (Jele V, 8.). Mikor a' Zsidók valamit, kérvén az Istentől, Moysesnek szavaival: Emlékezzél meg Abra- héimrol 3 Izsónkról, és Izsraelröl a’ te szolgáidról, kiknek megeskiidlél termen magadra, mondván , megsokasí- tom a3 ti magotokat ’s a’ t. (I Moy. XLVIIí, 16. II Moy. XXXII, 13. Dán. III, 34—36. IV Kir. XIX, 34.) az Istent emberek módgyára a’ nevezett Pátriárkáknak érdemeire emlékeztették, és azokra nézve reményiették a* kéréseknek foganattyát, mi egyebet tettek, mint a’szent Pátriárkákat vagy Szenteket segítségül hittak? d) Az Anyaszentegyház is mindenkor azt hitte, hogy a’ Szentek érettünk könyörögnek; a’mint ezt bizonyíttyák a’szent Atyák, (Acta Scyillit, MM. n, 5. Cypr. de mortal, ad fin. Euse. Praep. Evang. L. XIII. c. 7. H. E. L. VI. c. 5. Greg. Naz. Orat. 20 de S. Basil. Iren. adv. Haer. L.V. Őrig. Horn. 3. in Cant. Ambr. de vidu. Atban. Serm. de Deipa. Basil. Horn. 20 de 40 MM.), kik közül szent Jeronimus így okoskodik: „Ha „az Apostolok és Mártírok még a’ testben lévén egyebekért imádkozhattak, mikor még önmagokról gondos- „kodniok kellett, mennyivel inkább a1 koronák, gyózedel- ?,ntek, győzedolmi pompák után ? Egy ember Moyses 600000