Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

52

tök megjelenti Angyaloknak (I Moy. XVIII, 12. XIX, 1. IV Moy. XXII, 31. Josu. V, 15.3, bizonyosán nem istenit vagy imádást, mert azt el nem fogadták volna (Jele.

XIX. }; de nem is polgárit, mert tsak azután adták meg azt, mikor megértették, hogy isteni követtel van közök; minden bizonnyal tehát religioi volt a' tisztelet. És a’ szent írás nem tsak nem roszallotta, hanem inkább mikor Moysesnek égő tsipkehokorban megjelent egy Angyal, paran- tsolva megkívánta: Oldle, úgy mond, a' sarut a lábaidról; mert a' hely> mellyen állasz, szent föld (II Moy. III, 5. Ap. Tsel. VII, 30.3. Nem ködömben olvassuk, hogy szinte éltekben tiszteleteket teltek Illyésnek és Eli- saeusnak (III Kir. XVIIÍ, 7. IV Kir. II, 15.3. De Moyses, Jób, Dávid, Tóbiás is tiszteletben tartattak az ő szentségekért, és ennek a’ tiszteletnek örök emléke lesz a’ szent Írás, mell) ben ditséretekkel le vannak írva az ő jeles tetteik, f) A’ keresztény katolika Anyaszentcgy- ház pedig kezdettől fogva jelenvaló napig mindenkor tisztelte a’ Szenteket; első négy század alatt szűz Marián kívül a’ szent Mártírokat, vagy a' kik a‘ keresztény Hitért megölettelek; azután pedig a’ Confessorokat is, vagy a’ kik akármelly állapotban szentül éltek és haltak. Hogy pedig annál világosabban bizonyíttsa a'tiszteletét, a’végre Templomokat építtetett kivált a’ sírjaik felett, azokban a1 képeiket felállíttatta, az életeket olvastatta, azokhoz bútsújárásokat tartatott, az emlékezetekre ki iáit a’ halálok napján ünnepeket rendelt, és mind ezekkel a'híveket az ő követésekre gerjesztette (Justin. Ápol. II. Őrig. de Orat. n. 11. Comment, in Matt. c. 36. in Joan. n. 57. Tért. L. II. c. Marc. Euseb. de Polyc. Smyrn.3. Több szent Atyák közül, kik hoszszabban szóllottak a" Szentek tiszteletének mivoltáról, és tzéllyárol, szent Ágoston (L.

XX. c. Faust. c. 21.3 azt mondgya, hogy „a1 keresztény „nép religioi ünnepléssel tiszteli a’ Mártíroknak emlékezetét. Tisztellylik a’ Mártírokat ugyanazon szeretetnek „és társaságnak tiszteletével, mellyel ez életben is tisztelteinek az Istennek szent emberei— de imádással, mel- „lyet a’ Görögök latriának mondnak, a" Latinusok pedig „ki nem mondhatnak, minthogy Istent illető szolgálatot „tesz, nem tisztellyük, nem is mondgyuk, hogy őket tisztelni kell, hanem tsak az egy Istent.“ Szent Jeronimus (ep. ad Ripar.3: „Tisztellyük a' szolgákat, hogy a’ szolgáknak tisztelete az Istenre szállyon.“ - Szent Ambrus (Serm. 6.3: „Valaki tiszteli a’ Mártírokat, Krislust tisz-