Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
48 nah szüntelent'aló könyörgése (V, 16.}. Feljebb hallottuk az írás szavait: Szent es üdvösségen gondolat halottakért imádkozni, hogy a’ bűnökből megoldoztassanak (II Makk. XII, 46.), mellyeknek értelme szerint nem hibázunk, inkább szentül és üdvösségesen tselekszünk, ha az imádságainkban a‘ halottakról megemlékezünk. 2. Ugyanazon szeretetböl hajtsuk végre a’jót is, mel- lyct ők életekben elkezdettek; ójjuk magunkat a1 hibáktól, mellyekbe estek; pótollyuk ki, a’mit elmulasztottak. Kiváltképpen az árva gyermekeiket vegyük szívünkre és a mennyire tőlünk kitelik, vagy magunk tisztességesen nevellyük fel, vagy mások által neveltessük, magunknak mondottaknak tartván szent Dávidnak szavait: Neked hagyatott a szegény, te leszel azárva'1 segítője (Zsolt. IX, 14.). Vajmi szép a’ ditséret, mellyet Jelkiösmereté- ben tehet magának az árvák nevelője, mint hajdan Jób Pátriárka: Szeme voltam a vaknak, és lába a3 sántának; attya voltam a’ szegényeknek (Jób XXIX, 15, 10.) Kristusnak szavai szerint pedig: A’ ki befogad egy Hlyen kisdedet az én nevemben, engem fogad be (Mát. XVIII 5.~\ Kristussal teszi a' jót, mellyet egy árvával tesz valaki; tarthat is számot a‘ jutalomra, mellyet ád az utolsó napon azoknak, kik az irgalmasságnak tselekedeleiben gyakorolták magokat (Mát. XXV, 34—40.). 3. A’ gondolat, hogy az Anyaszentegyház naponkint imádkozik a' megholtakért, és kivált a’ szent miseáldozatokban segítségekre van, minden keresztény embernek, kivált halála óráján vigasztalására lehet, őtet a'kétségbeeséstől őrizheti, és az üdvösségnek édes reménységével ébresztheti ugyan : de a’ Purgatoriomrol való gondolkodás is üdvösséges félelemmel megtöltheti, mellyröl bötíi szerint mondhatni, N mit szent Pál némelly áll Tanítókról beszédmóddal mondott: Kinekkinek mi né mű legyen a’ munkája, a tűz megpróbállya. ila kinek munkája, a’ mellyet épített, megmarad, jutalmát veszi; ha kinek munkája megég, kárt vall (I Kor. III, 13—15.); vagy a’ mit Kristus mond: Mikor az ellenkeződdel a' fejedelemhez mégy, az úton igyekezz megszabadulni tőle hogy valamiképpen téged a bíróhoz ne vonuljon, és a' bíró adgyon téged a sartzoltatónak, és a' sartzoltató téged a tömlötzbe vessen. Mondom neked, ki nem mégy onnan, mig az utolsó filly ért meg nem fizeted (Luk. XII 58, 59.). Ezek szerint ójjuk magunkat még a’botsánan- dó bűntől is, mellytöl a’ Purgatoriomnak tizében meg
