Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
37 eleget, hanem égésből származó fajdalomhoz hasonló gyötrelem , melyet annál gonoszabbnak tarthatni, hogy a’ testet solia sem öli meg, mint e’ világi tűz vagy betegségek, hanem a' további kínokra épen hadgya (August. Serin. 81. de temp.). 5ör Megszaporodik a1 kárhozottaknak kinnya egymásnak viszontagos és az Ördögnek társasága által, mellyre Ítéli őketKristus: Mennyetek el tőlem átkozottak az örök tűzre, melly készíttetett az ördögnek, és az ő angyalainak (Mát. XXV, 51. Justin. Ápol. II.). 6or Kinekkinek büntetése pedig a’pokolban az ő érdemeivel arányos lesz; mert így kivánnya az Istennek igazsága, és világosan mondgya a’ szent írás, hogy meg fizet kinekkinek az ő tselekedetei szerint (Rom. II, 6.). A3 mennyire ditsőitette magéit, és gyönyörűségekben volt, annyi gyötrelmet adgyatok neki, és siralmat (Jele. XVIII, 7. tartsd öszve Mát. X, 15. XI, 21. Luk. XII, 47.). 7er A’ mi pedig legrettenetesebb, az, hogy a3 pokolbeli büntetés örökké fog tartani. Igaz, hogy a’ magának hagyott emberi ész ezt világosan és bizonyosan nem vi- tattya; de nem is tagadhattya, mivel nem tudgya azon viszonyokat, mellyekbe helyhcztetve lesznek, a" kik el- kárhoznak. Mindazonáltal ha néműnéniűképpen bizonyos lehet arról, hogy az elkárhozottak a’ pokolban nem léphetnek nagyobb tökélletességre, mint a’miilyennel bírtak halálok óráján, akkor könnyen elhiszi a’pokolbeli kínoknak örökkévalóságát is; mert azon esetben nagyobb boldogságra sem lesznek képesek, mcllynek a’tökélletcsség- gel egyarányban kell lenni. A’ magának hagyott ész fo- lamatosan az erköltsi törvényekkel, meilyek abba vésve vannak, így gondolkodik: a) Minden eszes való, meí'y az Isten képére és hasonlatosságáig teremtve van, egyhú- zomosan és szakadatlanul szent lenni tartozik szinte mint az eredetikép az Isten: b) Minthogy pedig egy ember sem szent mint az Isten , kötelessége az erköltsnek pal- lyáján mindenkor előbbre nyomulni; azért mihelyest azon megáll, már vetkezik, és büntetésre méltó, sokkal inkább mikor az erköltsi törvénnyekkel egyenesen viszszás: c) A’ vétkesség és büntetésre méltó volt mind addig fennmarad, mig illendő elégtétellel el nem töröltetik, es az erköltsi pállyán ejtett rés be nem töltetik: d) A’ kinyilatkoztatott tanításon, vagy Jesus Kristusnak religioi intézetén kívül nem tud a' magának hagyott ész ollyan módot , mellyel az erköltsi motskot el törölhetni, a’ tett^rést f