Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
HARMADIK RÉSZ. Első Szakasz. A’ négy utolsó dolgokról. 78. Katekezis Ä hal á L Láttuk eddig azon viszonyokat, mellyekben hclyheztetve van az ember a’ teremtés megváltás megszentelés által , és megérthettük, hogy kiki az ő végtzéliyát elérheti, ha magát az Istennek üdvösségügyelő szándékainak ellene nem szegezi. Lássuk most még az; embernek négy utolsó dolgait, inellyek a’ halál, az Ítélet, a’ mennyország, és a’ pokol. A’ h-:lál elválása a’ léleknek a’ testtől, a’ mi mihelyest megesik, azonnal a’ test rohadni, szétoszlani, és porba sietni kezd, a’ mint mutattya a’ tapasztalás: a’ lélek pedig a’ maga helyére megy, mellyen vagy az érdemeinek jutalmát, vagy az érdcmetlenségeinek büntetését elvegye; a’ miért a’ gonoszoknak közönségesen rettenetes és keserves , az igazaknak pedig reménységgel teliyes és az Ur színe előtt drágalates sAokott lenni a halál (I Kir. XV, 32. II Makk. IX. Zsolt. CXV, 15. Filip. I, 23). Innét van, hogy a’ szent írás a1 szentelő malasztnak elvesztését és a’ kárhozatot nem jót jelentő értelemben halálnak (Jel. Ili, 1. Rom. I, 32. VI, 23.), az igazaknak halálát pedig álomnak, az őselőkhöz való áttételnek, jobb életre v.Jó álme- netelnek, szarándokság végének, és más több kedtes érzésű dolgoknak mondg^a (dán. XI, 11. Kor. \, 4, 5, 8.). A háláinak első és tősgyökeres oka az ördögnek tsa- lárdsága; mert az isten halhatatlanná teremtette az em- kvrt, és n hasantartósságán Jk képére alkotta otet, «a V '' 1
