Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

lese, és nem a’ testnek kívánsága szerint valóknak, az Isteniül megáldottaknak , megszenteltteknek , értékeseknek mondgyák, mellyek a’ Papnak áldó szavaival vitetnek végbe (Ignat, ep. ad Polyc. n, 5. Tért. ad uxor. L. II. c. 8. Ambr. ep. ad Vig. n. 7. Clem. Alex. Paedag. L. II. c. 11. Basil. Horn. 7. in hexaem. n. 5. Cyr. Alex. L. II. in Joan. Eng. IV. in Deer. Cone. Cartbag. IV. c. 13. Trid. Sess. XXIV. de Bef. c. 1.).

4. .1’ Házasságnak felvételére képes való minden meg- kereszteltt ember, kit a’ természetes, isteni, polgári, és egyházi törvények nem úgy tiltnak a' Házasságtól, hogy ha azok ellen köttetik, értékeden legyen. így tiltatnak az új Házasságtól, a’ kik rnár házasok, és a’ házastársok él. Jóllehet hogy a’ szent írásban több, pedig szent férjfiakroi, Abrahámrol, Izsáakrol, Jákobról, Dávidról ‘s a’ t. olvassuk, hogy egyszerre több feleségek volt (I Moy. IV, 19. I Kir. I, 2. XIV, 50. II Kir. HI. XI, 3.), sőt még a' Moyses törvénnyé sem tiltotta el ezt, mert a’ nemzeteknek nagy elfajulása miatt hijábanvaló is lett volna minden tila- lom (V Moy. XXI, 15—17.) : mindazonáltal Kristus Urunk, ki minket tökélletesebb törvényre tanítani jött, a’ mint az előbb fennhozott szavaiból is kitetszik, tsak két szabad féíjfi és aszszony személy között való Házasságot hágy helyben, mivel azt abba az állapotba helyhezteti, a’ melly- ben az Isten maga rendelte, mikor egy férjfinak Ádámuak egy aszszonytÉvát feleségül adott; nem akarta tehát, hogy vagy egy férjfinak több felesége, vagy egy aszszonynak több férje legyen mint egy. így értették az ő szavait az Apostolok is, kik közül szent Pál azt mondgya, hogy az asz- szonynak nints a' testén hatalmai hanem a férjfiának: hasonlóképpen a'férjfiinak sints az ó testén hatalma, hanem az aszszonynaksőt ha szerentsétlenül egymással meg nem férhetnek, hanem kénytelenek elválni, és külön lakni, még akkor is Házasság nélkül maradgyanak, az az új és más Házasságra ne lépjenek, vagy egymással megbékül lyenek ; mert a> melly aszszony férjfiú alatt vagyon , a* férjfiú élvén, törvényhez köttetett: ha pedig meghal a’ férjey megoldatott a’ férjének törvénnyétól, hogy parázna ne legyen i ha más férjfiúval lesz ; vagy ha más Házasságra lép (I Kor. VII, 4, 10, 11. Rom. MI, 2,3.). Melly szavakból egyszersmind az is kitetszik, hogy a’ Házasságot elannyira szétbontya a halál, hogy az életben maradit rész, mindenkor új Házasságra léphet, ha ez szinte kétszer, háromszor, négyszer, vagy többször is megtörténik.

18