Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

265

ványait a' predikállásra legelőször kiküldötte, ezek sok betegeket kennek vala meg olajjal, és meggyógyíttyák vala (VI, 13.). Mások azt tartyák, hogy a’ feltámadása után rendelte ezt a’ Szentséget, mikor tudniillik az Apostoloknak , a’ mint az írás mondgya, megmutatta magéit elevenen az 6 szenvedése után sok bizonyságok által negyven napig jelenvén nekik, szóllván az Isten országáról (Ap. Tsel. I, 3.). Azonban akármikor történt az, elég, hogy ezen Szentségnek ő a1 Szerzője. Kezesek erről szent Jakabnak szavai: Beteg-é közületek valaki? vigye be az egyházi szolgákat, és imádkozzanak érette, megkenvén ötét olajjal az Úr nevében, és a hitből való imádság megsza- badíttya a? beteget, és megkönnyebbíti ötét az Úr, és ha bűnökben lesz, megbotsáttatnak neki (V, 14, 15.). Kitsoda köthet akár miilyen szertartáshoz illy üdvösséges foganatot, a’ millyenröl az Apostol szóll, az Istenen kivid? tehát Kristusnak kellett a’ kenetet szentségi méltóságra emelni annyival inkább, hogy ezen szavakkal meg van határozva minden , a’ mi egyébkínt megkivántatik, hogy valamelly szertartás Szentség legyen.

3. As utolsó Kenetnek mivolti része nevezetesen matériája a’ betegnek olajjal közönséges faolajjal való kenése, formája, pedig a’ kenéshez illő imádság; mert így tartyák az Apostolnak szavai: imádkozzanak érette megkenvén ötét olajjal az Úrnak nevében. A’ mi különösen a’ matériát illeti, az olajt nem Kristusnak parantsoiattyábol, sem mintha ezen Szentségnek mivolta kívánná, meg szokták nálunk Romai szertartásiaknál zöld Tsütörtökön a’ Püspökök, a’ Görög szertartásiaknál pedig az allrendű Papok szentelni. A’ kenés pedig az öt érzékenységnek helyein, a’ szemeken, a’ füleken, az orron, a’ szájon, a1 kezeken, és a’ lábakon kereszt formára szokott megesni, mivelhogy ezen tagok azok, a' mellyekkel teszünk minden jót vagy roszat, és Kristus kereszte által van minden tettünknek foganattya. Utolsónak nevezzük ezt a’ kenést, mert a’ szentségi kenések között, miilyenek a' Keresztségben, Bérmálásban, és Egyházi Rendben is történni szoktak, ez, a’ mellyröl a’jelenvaló Tanítás szód, valóban utolsó; azután az emberi életnek utóllya felé végeztetik az emberen. A’ formát nem hozza elő szónkint az Apostol, hanem tsak egyátallyában mondgya, hogy imádkozzanak érette. Ebben az imádságban kétség kivid vagy testi egészséget, vagy bűnöknek botsánattyát, vagy mind a1 kettőt kéri a‘ betegnek ezen Szentségnek kiszolgáltatója, mivel ezek neki leg-