Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
235 nyerésre tsak kit Szentséget rendelt, úgy mint a’ Kereszt- séget és a’ Penitentziát. A’ Keresztséget egyszernél többször fel nem vehetni; azért a’ gyarló, és a’ Keresztség után elesett embernek nints egyéb hátra, mint hogy a’ Pe- nitentziához ragaszkodgyon, mellyet a’ szent Atyák #’ ha- jótörés után második táblának neveznek (Tért. de Poenit. Ambr. L. de laps. virg. c. 8. n. 38. Hier, in Isa. c. 3. Conc. Trid. Sess. XIV. c. 5.). 8. Ä’ Petiit entziának ért elemhal ár ozása. A’ Peniten- tzia Szentség, tnellyben a’ felszenteltt Pap isteni hatalommal f elő lágy a a’ bűnöst minden bűneiből, ha azokat töredelmesen megbánnya, igazán meggyónnya, és erős fogadást tesz, hogy életét megjobbíttya, és többé nem vétkezik. 9. Tanúság. Mitsoda tiszteletben kell magokat tartani, vagy mások által tartani a’ Papoknak, mitsoda tökélletességre kell ügyelniek „a’ hatalomért, mellyet „az Isten sem az Angyaloknak sem az Arkangyaloknak „nem adott? Nem mondatott ezeknek: Valamiket megjöttök e’ földön, meglesznek kötve a’ mennyben. Van „ugyan azoknak is, kik a’ földön parantsolnak, hatalmok, „megkötni de tsak a’ testeket: ez a’ kötés pedig magáig a’ „lélekig hat, és az egeket meghaladgya. Valamiket alól „miveinek a’ Papok, azokat fenn megerősíti az Isten, és ,,a’ szolgáknak végzését helybenhadgya az Úr. Mi egye- „bet adott is nekik a’ mennyeieken való hatalomon kivid ? „mert a’kiknek bűneit megbotsáttyátok, úgymond, meg- „botsáttatnak; a' kiknek pedig megtartyátok, meg vannak „tartva. Mi nagyobb ezen hatalommái? Az Atya minden „Ítéletet a’ Fiúnak adottlátom pedig, hogy ő is minden- „azont átadott nekik.“ így Aranyszájú szent János (L. de Sacerd. p. 388.). Mi pedig bűnösök ne mulaszszuk el ezt a’ Szentséget illendő készülettel felvenni. Szent Bemard azt mondgya: „Meg ne rettentsen bennünket annak sanya- „rúsága; mert nem ér fel a’ jelenvaló üdőnek szenvedése „az elkövetett bűnnel, meily megbotsáttatik , sem a’ vigasztalásnak jelenvaló kegyelmével, meily megadatik, „sem a’ jövendő ditsőséggel, meily megigértetik“ (de conv. ad Cler. cap. 21.). Amen.
