Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

223

szent Atyáknak és egyházi Gyülekezeteknek (Conc. Nie. I. niibcr. c. 38. Hispal. II. c. 7. Flor. Trid. Sess. VIÍ. can.

3. de Conf.) tanítása is. Azonban minthogy a’ görög szer- tartásuaknál a’ Bérmálást minden üdőben mindgyárt a’ Keresztség után az all rendű Papok szolgáltatták ki, és még mostanában is szinte, mikor kisdedeket keresztelnek, szol- gáltattyák; sőt a’ kik közülök a’ Romai katolika Anya- szentegyházzal ismét megegygyesültek, ennek helybenhagyásával is a’ régi szokásokat követik: tovább minthogy szent Jeronimusnak (ep. 85 ad Evagr. item Comm, ad Tit. c. 1.) szavaiból: „Mit tselekszik az egyházi Rendnek kiszolgáltatásán kívül a’ Püspök, a’ mit Presbyter nem tse- , „lekszik?“ világosan következik, hogy régenten a’ Romai Anyaszentegyházban is, vagy legalább tsak annak némelly helyein, az allrendű Papok adták fel a' Bérmálást, a’ miből támadt az a’ szokás, hogy most is, valahányszor keresztelnek, azonnal chrysmával kenik a’ megkeresztelttek- nek feje’ tetejét; sőt szükségben illyen hatalommal szinte most is fel szokták őket a' Pápák ruházni, azért nem helytelenül mondhatni, hogy a’ Bérmálásnak rendkivülvaló kiszolgáltatni az allrendű Papok, vagy Presbyterek is.

5. A' Bérmálásnak felvételére képes való minden ember , a’ ki már meg van keresztelve; mert úgy hozza magával az Apostoloknak példája, az Anyaszentegyháznak szokása, a’ Keresztség és Bérmálás Szentségének természete, melly szerint amaz a’ többi Szentségeknek ajtaja, emez pedig a’ Kercsztségnek befejezése , abban kötött frigynek megerősítése, tökélletestlése ,, a’ mint a’ szent Atyák is annak nevezik. E’szerint felvehetik ezt a’ Szentséget a' kisded gyermekek is, ha már meg vannak keresztelve: mindazonáltal, mivel illendő azt a’ hivséget, méllyé t ki kisded korában a’ keresztattya és annya által Kris- tusnak fogadott, a’ Bérmálásban önmaga által erősíteni, jobb, ha ki ollyan korban veszi fel ezt a’ Szentséget, mikor már észszel él, az erköltsi pállyáját elkezdi, a'keresztény Hitnek zsenge ágazattyait, és ennek a1 Szentségnek mivoltát kitanúlhattya, hogy személyes érdemeivel is tetézze

6. Ezen &ze?itségnek hasznát3 melly kiváltképpen abban áll, hogy a’ szent Léleknek malasztyában nevekedgyen, egyszer’smind pedig erősödgyön a" hitben úgy, hogy azt állhatatosan vallya, és a’ szerint éllyen. Hlyen erőre szüksége volt az Apostoloknak; illyent Ígért nekik Kristus (Luk. XXIV, 48, 49. Ján. XIV, 16.); ill) ént vettek Pünkost