Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

214 Deer, pro Arm. Trid. Sess. VII. can. 4.); mert tulajdon­képpen Kristus maga, a ki szent Lélekben keresztel (.Ján. I, 33.): mindazonáltal a’ Keresztségnck méltósága kiván- nya, hogy még a’ szükségben is ha méltóságosabb személy jelen van, az keresztellyen a’ kisebb rendű előtt p. o. az allrendű egyházi személy a’ világiak előtt, férjfi az asz- szony előtt, hív vagy katolikus a’ ' »'vielen vagy eretnek előtt, ez a'' Zsidó vagy Pogány előtt (Gönc. Eliber. deann. 300. c. 38, Aug. de Bapt. L. I. c. 2. Thom. P. II. c. 2. n. 25. III. q. 67. ar. 3,); kivévén ha a1 kisebb rendű job­ban tudna keresztelni, mint az előkelőbb. 5. Ä' Kereszt ségnek felvételére képes való minden ember még a' legkisebb gyermek is azért, mert minden ember eredendő bűnben fogantatik, ez pedig fsak ar Ke- resztségben töröltetik el. 2-or Kristus Urunk is egyátal- lyában minden kifogás nélkül mondgya: A’ ki hiszen, és megkeresztelkedik, ildvözül. — Ha ki újonnan nem szüle­tik « vízből és « sze?it Létekből, nem mehet he az Isten országába. Az Apostolok is egész házakat keresztelvén (Ap. Tsel. X, 48. XVT, 15. I Kor. I, 16.), kis gyerme­keket is keresztelhettek. Az Anyaszentegyház sem tiltot­ta el soha a’ Keresztségtöl a’ gyermekeket, sőt inkább több egyházi gyülekezetekben sürgette azoknak megke- resztelését, és Eretnekeknek tartotta, a’ kik azt roszal- lották (Conc. Trid. Sess. VII. can. 13.). Kétség kívül az Apostoloknak meghagyásából tette ezt, a’' mint több szent Atyák (Őrig. L. V. in c. 6. Epist. ad Rom. n. 9. August, de gen. ad litt. L. X. c. 23. Iren. L. II. c. 22. n. 4. Cypr. ep. 59 ad Fidum rs a t„) bizonjnttyák. Mindazonáltal a’ meglett emberben, vagy a’ ki érett észszel bir, elmulha- tatlanul szükséges, hogy előbb Kristusban hidgyen, min­den gonosz életről mondgyon le, fogadgya meg, hogy Kris­tus tanítása szerint holtig szentül él, és maga kiván- nya a’ Keresztséget, külömben éppen és egészen érté­keden. Ha ki pedig hiszen ugyan Kristusnak, hanem va- lamelly vétkes indulattal vagy szándékkal veszi fel a’ Ke­resztséget, igaz Szentséget vesz fel azért, mert a’ Szent­ségeknek foganattya magából a’ munkálatból van; de a' Szentségnek méltatlan felvétele szentelő malaszt helyett kárhozatot hoz, és ezzel elkövetett bűn addig fennmarad, mig a’ Szentségnek méltatlan felvétele igaz penitentzia ál­tal el nem töröltetik, és az istenes szándék helyre nem ál- líttatik. A’ kis a1 gyermekről nem mondhatni, hogy nem akar hinni, a’ gonoszban megátalkodott, és akarattya ellen

Next

/
Thumbnails
Contents