Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
44 ságát, negyedszer is meg akarta szabadítani: de ők azzal fenyegették, bogy ha szabadon botsáttya, elárulíyák a’ Tsászárnál mint a’ pártütőknek védelmezőjét. Akkor Pilátus Jesust az akarattyokra hagyta: mindazonáltal vizet Vett előttök, meg mosta a’ kezeit, és azt mondta: Ártatlan vagyok én ez igaznak vérétől; ti lássátok. De a' Zsidók azzal nem gondolván, tsak azt felelték: Az ő vére mi rajtunk, és a’ mi fiainkon. Mindgyárt készen volt a’ kereszt, azt Jesus derekára tették, és a’ vesztőhelyre, melly agykaponya, deákul Calvaria helyének neveztetett, vezették. Ment Jesus mint a’ bárány a‘ mészárszékre. Yitte hátán a1 fát, mint régenten Izsáak a’ maga feláldoztatására. Siratták egynéhány jószívű aszszonyok, kiket ő viszontag így vigasztalt: Jerusalem leányi ne sírjatok én rajtam, hanem magatokon és a’fiaitokon; mert eljönnek a’ napok, mellyekben mond- gyák: Boldogok a1 magtalanok és a’méhek, mellyek nem szültek, és az emlők, mellyek nem szoptattak. Akkor kezdik mondani a’ hegyeknek: Essetek reánk; és a' halmoknak: Boríttsatok el bennünket; mert ha a’ zöldellő fán ezeket mivelik, a’ szárazon mi leszen (Xuk. XXIII, 28— 31.)? Mentiben elfáradt a’ keresztnek súllyá alatt, azért egy Cyrenei Simon nevű embert, ki akkor a’ Majorjából jött, kényszeríteltek, hogy vigye egy darabnyira a' keresztet. Vezettetett pedig Jesussal egygyült két lator is. Szokásba vették az emberséges emberek, hogy, a’ kiket veszteni akartak, azoknak számára myrrhával és egyéb fűszerszámmal készített bort adtak, hogy azzal megtompítván az érzékenységeiket, kevesebbet érezzék a’ halálokat. Jesust is illyen borral megkínálták; de ő azt el nem fogadta: mert illetlennek tartotta, hogy borszesztöl elkábulva hal* lyon meg. Minekutánna kivetkeztették volna saját ruháiból, a’ keresztre hányát fektették, hozzá szegezték, és felállították. Hasonlót tselekedtek a* két latorral is jobb és bal kéz felöl. Mindgyárt sorsvetéssel elosztották magok között a’ ruháit, Pilátus pedig a’ feje fölébe ezt az írást akasztatta fel zsidó, görög, és deák nyelven: Názárethi Jesus a’ Zsidók1 királlyá. Sokan azért a1 Zsidók közül, kik olvasták ezt, megkérték Pilátust, hogy ne írja ótet Zsidók királlyának, hanem hogy maga mondotta: a1 Zsidók királlyá vagyok: de Pilátus nem gondolt velek, hanem eligazította őket magától ezen szavakkal: A1 mit írtam, megírtam. A1 többieknek pedig legédesebb Öröme volt Jesust látni a' kereszten kínlódni, és még ekkor is hajtogatván a* fejeket,
