Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
Ml ö) Jesusban kettő a'természet: isteni és emberi. Isteni természet nélkül nem Isten; emberi nélkül pedig nem ember. Ez a’ két természet ő benne ép és vegyületlen; kü- lömben se nem igaz Isten, se nem igaz ember, hanem kettőből álló zavarék; a’ mi az eddig felhozottakkal, és az Anyaszentegyháznak hitével meg nem fér. Úgy nem kü- lümben kettő és egymástól külömböző ő benne az akarat, és ennek munkálattya, ismét isteni és emberi. Az isteni akarat egy ő benne az Atyának ; és a’ szent Léleknek aka- rattyával: az emberi pedig isteni akarattya alávetett. Isteni akarattyának mnnkálattyait az ő véghetetlen tökélletessé- geivel megeszközli : az emberi akaratnak munkálattyaibol pedig szolgai forma tetszik ki, mellyet felvett. Mind eze. kert két külömböző dolgokat olvasunk felőle. P. o. mikor maga mondgya magáról: Én és az Atya egy vagyunk. — A’ ki engem lát, láttya az Atyát is; — mikor halottaiból önereje által feltámad, mennybe megy, a* szent Lelket elküldi, tsudákat tesz, az Apostoloknak is tsudatevő erőt, és hatalmat ád a" bűnöknek megbotsátására, a’ Szentségeknek, és azok által a' szentelő malasztnak kiszolgáltatására, mind ezeket mint Isten tselekszi. Mikor pedig magáról azt mondgya: Az Atya nagyobb nálamnál. — Nem az én akaratom tellyen, hanem a tied. — Alájöttem a’mennyből, nem hogy a’ magam akarattyát tegyem, hanem a' ki küldött engem , az Atyámét; — mikor hozzá imádkozik, neki hálát ád, engedelmeskedik, éhséget, szomjúságot, fáradságot, kint, halált szenved, és halála előtt az Anyának kezébe ajánlya a’lelkét, mind ezeket úgy teszi mint ember. ó) A’ két természet nekünk megfoghatatlan módon isteni személységben ősz ve van kaptsolva, és egy valót (subjectum) tesz; mert az Apostolok ésEvangyelisták azon- egy Jesusrol most isteni, most emberi dolgokat mondnak, vagy neki tulajdonítnak. Ez a’ személység pedig nem lehet ő benne emberi hanem isteni azért, mert az Atyától való örök születéséből támadván , önmagában változhatat- lanul áll szint’úgy, mint az isteni természete és minden tulajdonsága, mellyet a’születésnek úttyán az Atyától vesz; éppen azért pedig hogy egy a’ Kristus, nints helye ó benne az emberi személységnek, mert az emberi természete az isteni személységlöl felfogadtatván ugyanazon áll. A miért a’ megtestesülés isteni és emberi természetnek a Fiúnak isteni személységében való öszvekaptsolattya. c) Minthogy Jesus az ő fogantatásától fogva az Isten1 ditsőséges színének látásával boldogíttatott, következendő-
