Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
97 képpen az Istennek irgalmasságát, mellyel az angyaloktól megkülömböztctte az embereket, és ezeket, úgy szóllván, amazoknak eleibe tette. Az angyalokat az eset után minden kegyelem, a’ szabadulásnak minden reménysége nélkül örökre elvetette, az ő gonosz yiszszafordultt természetekben, és a' kárhozatban hagyta: az embereknek büntetését pedig a’ Megváltó által legalább tsak annyiból megszüntette, hogy a’ végtzéllyokat elérhessék, és addig is, inig a’ Megváltó eljön, a’ büntetésnek sullyát rendkívül való tsudakészületekkel enyhítette (tartsd öszve Zsid. II, ÍG.). Meglehet, hogy az angyaloknak bűne nagyobb volt az emberekénél annyiból, hogy amazok mivolt szerint is jobbak tökélietesebbek voltak az embereknél, a’ szentségnek és boldogságnak hazájában is laktak, a’hol még tsak neve sints a5 bűnnek, legkisebb helye sints a’ botlasztó kőnek, még is vétkeztek tsupán tsak önkénnyekböl: az emberek pedig mint alábbvalók tökélletlenebbek, a’ próbahelyen, és az ördögtől megtsalva elestek. De még is határ nélkül való irgalmasság tűnik ki az Istennek ezen bánásmódgyá- bol; mert ránk nem szorulván, örökre megvethetett volna bennünket. Legyen azért neki örök tisztelet, hála, és ditsőség! Amen. 54. Kate kézi s iSem mind gyúrt az első embernek esete után, hanem sokkal későbben, de minden bizonnyal eljött már a* világ Megváltója. Vakmerőségnek látszathatik vizsgálni, hogy miért nem jött a1 világnak Megváltója vagy mindgyárt az első embernek esete, vagy az Istennek a’ Megváltóról tett ígérete után, vagy legalább tsak hamarább, mint a’ mint mond- gyák, hanem a’ szent írásnak szavai szerint az esztendőknek közepén, és az üdéknek tellyes voltakor (Hab. III, 2. Gal. IV, 4.^, az az a' mmt az előbbeni Tanításból kivehetni, mintegy 1000 esztendőnek elfolyta után: de mint* hogy az ember az üdvösség’ dolgában tsak azért is nyo- mozhattya az isteni Gondviselésnek líttyait, hogy annak böltsességéröl meggyőződvén, annál buzgóbban és jobb kedvel keresse az üdvösségét, az ellenkezőket pedig, kik mindenben kifogást keresnek, betorkolhassa, nem éppen
