Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
63 De van is erkűttsi gondviselés, Ezt következteti a’ józanon okoskodó ész 1-ür az Istennek tökélletességeibül: Az ő szentsége tudniillik kivánnya, hogy az ember szent legyen; a’jósága, hogy boldog legyen; az igazsága, hogy a’ boldogság az erkoltsi érdemnek mértéke szerint adasson meg neki; a’ böitsessége pedig, hogy ollyan eszközökkel felruházva legyen, mellyekkel Öntanakodásának és szabad akarattyának, mint emberhez illő tulajdonságainak, erőltetése nélkül a’ végtzéllyára juthasson. 2-or Az érzemé- nyes és eszes világot öszvetartva: Ha az esztelen alkotmányok Hintsenek végtzéJ nélkül, mennyivel kevesebbet lehetnek a’ nélkül a’ sokkal jelesebb eszes valók? Ha az ér- zeményes valóknak tzéliyai érzeményesek, az eszes valókénak eszesnek erkoitsinek kell lenni. Ha az érzeményes világban van gondviselés, me!Jy az érzeményes valóknak tzéllyát szükségképpen meg szközli, kell a'' nemesebb erkoltsi világban is annak lenni, melly az erkoltsi valóknak tzéllyát, öntanakodások és szabad tetszesd munkálattyok által, végrehajtja. 3-or A’ vele termett tehetségekből: Bennünk van az ész, melly a1 jót megküiömbözteti a’ resztek Bennünk van az erkoltsi érzés, melly az er^ dtsös telteinket örömmel gyönyörüséggei fogja fel, valamint az erköitsteleneket is szomorúsággal kedvetlenséggel. Bennünk van a' lelkiösmeret, ineíly az erkoltsi jót sürgeti, az erkoltsi rosztol tartoztat; az erkoltsi érdemünkről és boldogságra méltó voltunkról, vagy ellenkezőleg bizonyosokká tesz. Bennünk van a’ halhatatlanságnak kívánása, hogy az erkoltsi érdemünkkel arányos boldogságot elverhessük. Hlyen tehetségekkel hogy tartsuk az embert tsak bután és gondviselés néikül tengődének a’ világon ? 4-er A1 tapasztalásból: A’ ki az erköltoi törvényeket megtartja, akárhogy megj' annak a’ világi sorsa, még is mindenkor érzi az erkoltsi bötsét és érdemét, magával megelégszik, legédesebb gyönjör őséggel megtelik, békesség uralkodik a’ lelkében , és az üdvösségnek édes reménységével táplálta- tik. Sokszor pedig a1 világon is érzi az erköltsnek áldott íoganattyát. A’ takarékos bővelkedik: a’ mértékletes egészséges ; a’ jótévő másoktól hálaadatosan magaaztaltatik; az igazságszerető megnyeri a* köz bizodalmát; az ügyes tudós jóakaró tisztségre méltóságra emeltetik; a1 tiszta életű vidám kedvű ’s a’ t. — Nem erkoltsi gondviselésre mutatnak ezek mind? Ha pedig a’ kinyilatkoztatást hallgattyuk, ez azt ta- níttya, hogy az Isten képesnek alkotta az embert, bogy a’
