Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

szóval az crkölts a' szent élet. '& lgy nem fsak akkor szolgálunk az istennek, mikor imádkozunk, vagy a’Szentségekkel élünk, vagy a’felebarátunkkal jót teszünk : hanem valahányszor teilyesíttyük a’ kötelességünket, hivatalbéli tisztünkben eljárunk, vagy akármi jót teszünk. A1 Király az Országnak kormányozásával, a’Bíró az igazságnak szolgáltatásával , a’' Vitéz fegyvergyakorlással, a’ Kereskedő kereskedéssel, a1 Mesterember tűvel, árral, fejszével, a’ Földit ívelő mezei munkává!, a’ tudományos ember hasznos igazságoknak nyomozásával mind Istennek szolgálnak úgy , mint a’ ki imádkozik ; sói még a’ legtermészetesebb dolog is, az evés, ivás, aluvás, a’ dolog után való pihenés, mulatság, minden hasznos vagy szükséges lépés isíe- niszolgálat, tsak a' maga üdéjében, a1 maga módgyával mint az Isteniül meghagyott dolgok iránta való tiszteletből engedelmességből és úgy essenek meg, hogy se az Isten se az emberek meg ne bántódgyanak, hanem gyarapodgya- nak. E1 szerint az igaznak egész élete nem más hanem egyhúzomos isteniszolgáiat; a’ mint szent Pál is erre int; Akár esztek, akár isztok, akár valami mást miveitek, mind az Isten ditsóségére tselekedgfjétek (I Kor. X, 31. Kol. Ill, 17.}; hogy ne volna azután az illyen ember ama legjobb, legigazságosabb legszentebb Isten előtt boldogságra méltó; hogy ne üdvözöljön?

Érled-é ember, hogy miért vagy e1 világon? mikor szolgálsz az Istennek? és kinek hasznos a’te szolgálatod? De értsd meg azt is, hogy nem múlandó világi jókat hoz az isleni szolgálat, mellyeket a" moly és rozsda megemészt, a? tolvajok pedig ellopnak (Mát. VI, 19, 20.). Hallottad, hogy e’ világon sokszor a’ rosznak igen jól, a’ jónak pedig igen roszul megy a’ dolga; hallottad, hogy sokszor az ember éppen a1 kötelességének teljesítésével, vagy szörnyű bűnével végezi az életét a’ nélkül, hogy jutalmat, vagy büntetést vegyen e’ világon; a1 nélkül, hogy tsak a’ lelkiös- méretének ditsérő vagy furdaló szavát is hallaná: azért valamint az Isten igaz, úgy a’ léleknek halhatatlannak kell lenni, kell lenni más világnak, a hol minden legtitkosabb gondolat, kívánság, szó, tselekedet, elmulasztás latra vettetik, és az érdeme szerint vagy jutalomra vagy büntetésre ítéltetik attól, ki a’ sziveket vizsgálja és veséket próbálja. Értsd meg, hogy az embernek végtzéllya, melly az Istennek és az embernek tulajdonságaiból természetesen, és Önkényt kitűnik,, még a síron túl is a más világra, az örökkévalóságba terjed, és természet fölött valóvá lesz.

;>D