Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
é Hatokon, és az egész földön, és minden tsúszó mászó (illaton 3 me Ily mozog az egész földön. 3-or Főidből alkotta ugyan a' testet mint földi teremtményét; talán el sem lakhatott volna a’ földön, ha naphoz tsillagokhoz, vagy valamellyik planétához illő szerből valót adott volna, de mtllyen jeles megkülömbüztetéssel a’ többi állatokhoz képest .^Emezek mind tsak földhöz hajlott fővel testtel járnak, tsúsznak , másznak, és az egyetlen egy evésen, ivaron, almáson, a nemek szaporításán kívül egyébbel még tsak gondolni, törődni sem tudnak; az embernek testi termete periig ég felé áll, mintha nem egészen a’ földhöz tartozna; a’ tagjaival, érzékenységeivel, az értelmes szól- iásra, a’ gonrioiattyainak kívánságainak kifejezésére, és tsaknem tsudához hasonló dolgokra, mesterségekre képes voltával naitattya, hogy ő e’ földön az Istennek első teremtménnyé, és, úgy szóllván, remek munkája. De kiváltképpen az emeli az embert legfőbb méltóságra, hogy 4-er az Isten, mintha a’ maga lelkét akarta volna vele felosztani, lebellett az [emberbe élet lehelletét; és így telte őtet élő lelkes, a’ maga képére és hasonlatosságára, a1 maga neméből való állattá. Ezért van az embernek lelkében értelem és akarat. Az első tehetséggel, a’ mennyire terjed annak éle, kivizsgál, ért, tud, Ítél, emlékezik, a’ jót a’ rosztol megkülömbözteti, az egész természetnek tulajdonságát, hasznát, kárát, okait, okozatijait, az erköltsnek törvénnyeit, a1 teremtő Lírának akaratiját kitanuilya: az akaratijával periig szabadon teszi, a' mit akar, mindent saját hasznára és szolgálattyára fordít, mindenen uralkodik; az erköitsi törvényeknek megtartásával magát nemesítheti, a1 teremtő Istenhez hová tovább hasonlóvá, az ő boldogságára érdemessé teheti. De még mind ezekkel sem végződött el az Istennek az ember iránt való jóvolta. 5-ör Azt mondgya a’ szent írás, hogjr nem találtatott, hozzá hasonló segítő; nem látta jónak :i véghetetlen jóság, hogy magán legyen; még egy más hozzá hasonló teremtményt akart a’ társaságába adni; azért álmot botsájtott rá, és álmában kivette az egj'gyik oldaltsontyát, húst tevén a’ helyére, és azt képezte aszszonynak, kit mihelyest meglátott az első ember, megörült, és kétség kívül isteni su- garlásbol megértvén, hogjr honnan és mirevaló ez a’ társ, ezen szavakra fakadt: Ez mostan tsont az én tsontyaim- bol 3 és hús az én húsomból 3 ez hivatik férjfiuinak ; mert férjfiúbol vetetett; utánna veti pedig a1 szent írás: annak okúért clhadgya a Member az attyát és annyát3 és ragasz• 3 33
