Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

29 hanem a’ sok gazdagok és hatalmasok közül kiválasztotta ama jeles ígéreteknek betellyesítésére, mellyeket Ábrahám­nak, és az ő magjának tett, a* miért őtet magát boldognak fogja mondani a' világ. Három holnapi itt maradása után viszszament Názárethbe, és már rajta is kitetszett a’ nehéz­kesség. Jósef minthogy nem tudott a1 dologrol, gyanúba vette Jegyesének ártatlanságát elannyira, hogy a’ házas­ságról is le akart mondani, hanem hogy Mariának bötsii- letét el ne vegye, vagy valami más bajba ne keverje, tit­kon akart neki váláslevelet adni. Azonban egy éjjel meg­intette az Isten angyala, hogy semmit se féllyen elvenni őtet; mert a’ szent LélektÖl fogant; és akkor öszvekeltek. Ez alatt született János az ő Szülőinek, és az egész nemzetségének nagy örömére, kit mikor Moyses törvénnyé szerint nyoltzad napon környül akarnák metélni, és az Attya után Zakariásnak híni, az Annya nem engedte, ha­nem Jánosnak nevezte. Mikor pedig azt vetették ellen, hogy senki sints a’ nemzetségekben illyen nevezetű, meg­kérdezték az attyát, hogy mi nevet akar neki adni, ki írótáblát kérvén magának, ezt írta rá: János lesz a’ neve. Tsudálkoztak mindnyáján: de azonnal megoldatott Zakariás nyelve is, és áldotta az Istent, hogy a' mint megígérte, és a' Próféták által megjövendöltette, feltámasztotta Dávid házából a’ Megváltót Szabadítót; a’ fiát is magasztalta azon fogva, hogy előtte megy neki az emberek között utat, eze­ket pedig az ő méltó, illendő, és üdvösséges fogadására készíteni. Ugyanezen üdő táján parantsolat jött Octavianus Cae­sar Augustus nevű Romai Tsászártol, hogy valamint az egyéb tartománnyaiban , úgy a’ Zsidó országban is írassa­nak öszve az ő alattvalói minden vagyonnyokkal egygyütt. Jóllehet pedig hogy a’ parantsolat tsak a’ férjfiakat kötelez­te, mindazonáltal mivel Mariának is valami kis ősi jószága p, 0. szántó földgye lehetett Bethlehemben Dávid várasá- ban; azért a’ férjével egygyütt oda ment, hogy a’jószá­gát bevallhassa. Közelgetett már akkor a1 szülésnek üdeje is; minthogy pedig a' sok jövevény ellepte a’ Yárasnak minden házait, kénytelen volt azon kívül egy kőszikla bar­langba vonni magát, melly téli essős zivatar üdékben szál­lást szokott adni a’ kinn tanyázó pásztoroknak; ’s itt ütött rajta az éjtzaka, mellyen, úgy szóllván, minden emberi segítség nélkül szülte a’ tsuda gyermekét, pólyákba takar­ta, és jászolba fektette. De az Isten ditsőségessé tette ezt av történetet; mert nagy világosság támadt oda kinn a’

Next

/
Thumbnails
Contents