Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

23

kan: tegyen pedig bennünket 6 rajtok szánakodókká, in int- hogy az igazságnak legragyogóbb világánál vakoskodnak, és kérjük, hogy közöllye yelek is az igaz hitnek ajándékát. Ámen.

Második Szakasz.

Az Atya Istenről egyátallyában, különösen pedig az Istennek szándékairól, a’ teremtésről, az angyalokról, az emberekről, a’ gondviselésről.

44, Katekezis

Az Istennek szándékai közül az embert kiváltképpen érdekli az üdvösség és kárhozat ügy elő végzés

£decretumj.

Minekuiánna említettük volna, hogy a’ három isteni személy külsőképpen abban külömbüzik egymástól, hogy a’ keresztény Hit az Atyának tulajdoníttya a1 teremtést, és gondviselést, a’ Fiúnak a" megváltást, a’ szent Léleknek a’ megszentelést, lássuk most különösen. és hoszszabban mind egygyik személynek ezen isteni tselekedetét.

Minden eszes való kivált a’ bolts nem bután és vaktában, hanem eleve gondolkodva, és önmagával tanakodva tseJekszik, az az: előbb rágondollya magát, és azután teszi meg, a’ mit magában feltett. A’ feltételt szándék- fiák, a’ tselekedetet pedig véghezvitelnek mondgyuk. Szinte az Istenről is azt tartyuk, bogy minekelőtte teremtett, vagy akármi mást tett volna, előbb magát rágondolta, feltett szándékkal cltökéllette. Igaz, hogy ő mint mindentudó, és véghetetlenül bölts nem a’ tudatlan, kételkedő, igazságnyomozó, és tsalatkozható embernek módgyára gondolkodik, vagy tanakodik; sem hirtelen és véletlen nem gondol ki, a’ mit az előtt, öröktől fogva nem gondolt, sem magát nem határozza el valamire, a’ mit magában öröktől fogva fel nem tett volna; ő nála a’gondolat, feltett szándék, és véghezvitel egy: de mivel ez a* mi gyarló