Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
20 / szent Leiekről viszonyosán az Atyára veszi a’ szent írás, kiki azt tartya, hogy azokon a’ szent Léleknek az Atyától való származását érteni kell; tehát mikor azokat a’ szent Lélekre viszonyosán a‘ Fiúra alkalmaztattya, szinte a1 szent Léleknek a’ Fiútol való származását jelentik, d) Sőt lia a' szent Lélek nem származna a’ Fiútól, akkor semmi külömbség sem volna ő közötte és a' Fiú között, mivel mind a’ kettő egygyenlőképpen eredne magátol az Atyától, e) Mikor pedig a’ három isteni személyt egymás után nevezni akarjuk, ok nélkül mondanánk a' szent Lelket a’ Fiú után így: Atya, Fiú, szent Lélek; holott a’ Fiúnak elejébe tehetnénk ar szent Lelket így: Atya, szent Lélek, Fiú. Hogy tehát az Atya után mindenkor a1 Fiút, a' Fiú után mindenkor a’ szent Lelket vet tyűk, minden bizonnyal abból az ókból esik, hogy a Fiú magátol az Atyától születik, a’ szent Lélek pedig az Atyától és a' Fiútol egyszer smind származik. Ezt sem tselekszük pedig önkényesen, hanem az eddig felhozott erőkokon kívül Kris- tusnak szavai Után, meliyckkel a’ Keresztsedet ezen szavakkal megparantsolta: lumen vén t ámítsátok minden nemzeteket, megkeresztelvén őket az Atyának, és Fiúnak, és szent Lélek/iek Jievében (Mát. XXVIII, 19.). /) Mind ezekért a’ szent Léleknek az Atyától és Fiútol való származása minden iidőben a’ keresztény katolika Anyaszent- egyháznak hite volt (Ambros. L. de Symb. c. 3. Conc. Later. IV, c. 1. Florent. Sess. XXV.), mellyen fogva a’ Görögöket is, kik a’ szent Lelket tsak az Atyától számlázottnak tartyák, mint tévelygőket kebléből kizárta; a’ Xi- caea-Constantinopoli Flitvallásban pedig ezen szavakat: Hiszek az elevenítő szent Lélek Úr baji, ki az Atyától származik, így változtatta meg: Hiszek az elevenítő szent Lélek Úrban, ki az Atyától, és Fiútól származik. Származik pedig a’ szent Lélek az Atyától és Fiútol nem mint két külön való forrásból vagy eredetből, noha egymástól külömböző személy, hanem mint egyből; mert Kristusnak fellebb említett szavai szerint valamik az Atyáé, azok a’ Fiúé is, és mind a1 kettőnek egy a" természete, melly a’ származás által a’ szent Lélekkel is közöltetik. ?S így a" három isteni személyben egy a kezdet, talp vagy eredetok, melly az Atya, a1 mint annak neveztetik is; kettő pedig az eredés, egygyik a'Fiúé az Atyától Való, aielly születésnek mondatik, másik a’ szent Léleké, melly ,tz Atyától és Fiútol való, és származásnak nevezetével külomböztctik meg az előbbenitöl.
