Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
267 dolgában is hasznos, a’ maga nemében pedig az Istennek tökélletes munkája. ‘1. Minden lelkes és lelketlen dolgok, az oktalan állatok az ő véglzéllyokra képesek; tehát az ember azoknál alábbvaló. F. Még akkor sem alábbvaló az ember az állatoknál és egyéb alkotmányoknál, ha kinyilatkoztatás nélkül a’ végtzéllyát el nem érheti; mert a’ testi lelki erei, nemes ösztönei, és felséges végtzéllya mivolti kiilömbséget tesznek ő közötte és ezek között. Ha pedig az Isten ki- nyilatkoztással kipótolta, a’ minek híjával van az ő természetes állapottyában, akkor az ember éppen legfellyebb- való, legjelesebb, és remekmunkája az Istennek. Tsak az az egy igaz marad, hogy magának a1 Religio dolgában elégtelen , és kinyiíkoztatásra szorult. 3. Nem illik az őszinte emberhez az eszének és gondolkodásának szabadságáról lemondani, és magát a1 keresztény Religióhoz kötni, mellyben sokat hinni kell, a* mit az ember meg nem foghat, külömben a’ Theologusoknak gyűl Ülésére, és vagdalásaira kész legyen. Tanátsosabb azért a' természetes vagy észreligión megnyugodni annyival inkább , hogy a’ keresztény Religiónak követői annyi felekezetekre oszlottak, és mindegygyik felekezet magát olly buzgón védelmezi, hogy az ember nem tudgya, hogy mel- lyikhez állyon. F. A: keresztény ember nem mond le az eszének és gondolkodásának szabadságáról, inkább azzal helyesen él, mikor a1 magának hagyott észnek elégtelenségét, a’ kinyilatkoztatásnak szükséges voltát, valóságos léteiét, a’ kinyilatkoztatott igazságoknak erőokait nyomozza, és mind ezek felöl kivilágosíttatván, magát a'véghetet- lenül bölts és mindentudó isteni ész alá veti. A’ jó és istenes Theologus nem gyűlöli, se nem vagdallya az ellenkezőket, hanem rajtok szánakodik. Hogy a1 keresztény Religiónak követői között sok a’ felekezet, annak nem a’ Religio maga, melly mindenkor azonegy, hanem az emberi kevélység nyakasság indulatosság az oka. Van pedig annak olly tiszta és bizonyos forrása, hogy a’ meg nem vakított vagy vesztegetett ember mindenkor feltalálhattya. Hát a’ természetes Religiónak követői mind megegygyez- nek.é? avagy nem gyűlölik vagdallyák-é egymást? így tehát a1 keresztény Religióval egygyütt a’ természetesről is le keli mondani. 4. De a’ természetes és kinyilatkoztatott Religio egy; mert mind a’ kettőnek egy a’ talptörvénnye az isteni és felebaráti szeretet, mind a’ kettőben az embernek üdvös
