Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

Mahomed; a’ más világi jutalom, mellyet az Isten az ő híveinek vagy Mahomed követőinek ád, minden kigondol­ható testi gyönyörűségekkel és szép aszszonyokkal kelle- metcs paraditsom. Az erköltsugyelő része azt tartya, hogy szeretni kell ugyan az Istent, és a'jóakaró embereket, hanem az ellenséget szabad gyűlölni, és annak roszat ten­ni; a’ hitleneket pedig vagy a’Keresztényeket, és egyátal- lyában, a’ kik nem Mabomedanusok, ki kell irtani pusztí­tani. Megengedi, hogy kiki törvényes négy feleséget tart­hasson, ágyast pedig, a’mennyit eltarthat; úgy nem kül­lőmben hogy kiki a1 feleségét magától elűzhesse, ha neki tetszik, hanem az «lűzött aszszony tsak kétszer mehessen férjhez, ha harmadszor is elűzik, özvegyen maradgyon. A’ Reiigiórol kivált Mahomedanismusrol való vetekedés vagy disputálás életvesztés alatt meg van tiltva. A’ szer­tartások közé tartozik a’ környiilmetélkedés, a’ Pinteknek, és több ünnepeknek, mellyek között legjelesebb a’ Rha- ma dán , megszentelése, gyakortább mosódások, böjtölé­sek, mindennapi ötszörös imádkozás, a*' bőrtől maga meg­tartóztatása, Mekka várasába biílsújárás. Egy ébkint pedig számtalan mesékkel telly es a’ Törököknek Hitvallásos könyve, mellyet ők Koránnak, vagy Alkoránnak nevez­nek. Ez a" Religio nem isteni, mert sem belső sem külső jelekből ki nem vehetni, hogy az Istentől ki volna ny ilat­koztatva. Belső szentségnek és igazságnak híjával van, a’ mint az előhozott fő tzikkelyekhöl kitetszik; külső jelek­kel sem díszes, mert sem Mahomed, sem az ő követői tsudákkal nem bizonyították meg az Istentől való küldeté­seket; sőt mikor sürgették Mahomedot, hogy' tsudát te­gyen, azt felelte, ,,hogy nem tsudatételekre, hanem taní­tásokra van küldve; elég tsudát tettek a' régi Próféták, „és az emberek nem hittek.“ Hogy' pedig rövid üdó alatt szaporán és több országokba elterjedt az ő Religiója, nem tsuda; mert akkori iidőben el voltak a’ tudatlanságba me­rülve a’ szomszéd nemzetek , és egy mással tzivakodtak ; Mahomed Religiója pedig kedvez az érzeményességnek, és testi gyönyörködésnek; de legtöbbet tett, hogy dühösen terjesztették azt a’ fegyveres emberek, kik a' meggyőzött varasoknak tsak a’ halál és Mahomedanismus között hagy, tak választani. 3. A’ mi a’ Bálvány'ozást illeti, arról már fellebb mondva volt, hogy’ merő babonaság, melly Sem az Isten­ről és az ő tiszteletéről, sem az erköltsröl, és a’ köteles­ségekről, sem az isteni szolgálatnak szertartásairól, és 205

Next

/
Thumbnails
Contents