Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
Í51 tíz parantsolatnak és a’ többi törvénynek kiadása, Áaron-^ nak Papságra lett választatása, a’ szent Sátor, a* mennyből hulló manna, az útmutató felhő és tűzoszlop, az utazók öltözetének azonegy állapottya, mellyben volt a’ kimenetelkor, a' pártoskodóknak sullyós büntetései, az ellenségeknek meggyőzése, Moysesnek gondoskodása, igen érdeklő integetései, és könyvei, Aaronnak és Moysesnek halála, a’ Jordán vizén való átmenetei, Jósáénak vitéz tettei, Kanáan földének elfoglalása, a" Bírák és Királyok iideiben törtentt nagy hadak, tsudalatos győzedelmek vagy veszteségek, tsapások, kiilömbféle szerentseváltozások, jelenések, a" Jerusalem! Templomnak, mellyel Salamon építtetett, az Istentől megditsöi- tett felszentelése, a’ Prófétáknak intései tsudatettei jövendölései , Jerusalemnek elpusztulása, a" Babyloni fogság , abból való megszabadulás, és Jerusalemnek felépülése mik voltak egyebek mint egyhúzomos és szakadatlan religiói oktatás, és a’ kinyilatkoztatásnak megerősítése? Ebben az üdőszakaszban a) a' mi a' hitbéli ágazatokat illeti, •) előáll az Isten, pedig a' zsidó egyházi és polgári alkotmánynak alapja gyanánt, nem mint új valóság , hanem mint Ábrahámnak Izsáaknak Jákobnak Istene, egyetlenegy, és véghetetlen tökélletességű, a’ mennynek földnek teremtője, mindeneknek elrendelője, de kivált az Izsrael nemzetségének hatalmas gondviselője, a' jóknak jutáimazója, a' gonoszaknak büntetője (II Moy. III. XV. XIX. XX. XXXIV. V Moy. IV XXXIL). A’ Messiást vagy Megváltót, és annak hol egygyik, hol másik viszontagságát pedig annál világosabban és gyakrabban megjövendölte Moyses és a' Próféták, mennél jobban kozelgeteit az eljövetelének üdeje. ß) A' törvény tellyesen szabad akar.unnak tartya az embert, minthogy áldásigéretekkel ébreszgeti az engedelmességre, az ellenkezőtől átok fenyegetések kel tiltogattya. A lélek Jialha- tatlanságát világosan nem említi ugyan, minthogy a’ de- rületlen és érzeményes zsidó nemzet sokkal sikeresebben hajtathatott az engedelmességre világi boldogsággal v »gy tsapások kai, mint a' lelkieknek ábrázolásaival: mindazonáltal felteszi, hogy az tudva van az Izsrael fiai előtt még a’ Pátriárkáknak üdéiből. De K/istiis is, -abból, hogy az Isten magát Moyses előtt az ego bukóiból Anruhám Izsáak és Jakob Istenének mondotta, azt következtette a’ Sadducaeusok előtt; mivel az Isten nem holúaivé, hanem élőké (Mát. XX1I}23—33.}« ó) Az erkőíteüjycJó 17
