Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

sek legyenek. Ezt mondotta 6 maga Nikodemusndl egy titkos beszédgyében az ő küldetése tzéllyának: Ügy szerette, úgy mond, az Isten e’ világot, hogy az o egy fiién egy szülött fiát adná, hogy minden, a hi benne hiszen, el ne veszszen, hanem örök élete legyen; valamint a' a' Szamariai aszszony előtt is: Eljön az óra, mikor az imádok imádgyák az Atyát lélekben és igazságban (Ján. III, 16. IV, 23). Ezt vallotta nyilván a' Zsidók előtt a’ Templomban, bogy tudniillik az emberek megösmeiik az igazságot, melly megszabadittya őket — és egy akol lesz, és egy pásztor; valamint a’ Pilátusnak Ítélő széke előtt is: Jin arra születtem, és arra jöttem a' világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról; minden, a ki igazságból vagyon, hallgattya az én szómat (Ján. A lii, 31. X, 16. XVííí, 36, 37.). Ez volt az ő, és keresztelő János predikállásának is tárgya; azért mind a' kettő penitcntziára intette a’ bűnösöket (Mát. III, 2. IV, 17.). Erre mutat az Ultári Szentségnek rendelése is , melly alkalmatossággal ezen szavakkal adta Jesus a' Tanítványok kezébe a' kely bet: Igyatok ebből mindnyájéin ; mert ez az én vérem, melly sokakért kiontatik «’ bűnöknek lots anat ly ara (Mát. XXAT, 27, 28.).

Ez a’ szándék nem eszelős nem ísalárd emberhez, hanem az Istenhez, az embernek Ínségeihez méltóságához, af kinyilatkoztatásnak fzéllyához illő szándék, eredeti , és tsak Jesusnak tulajdon. Országoknak alkotói tsak egy nemzetnek javára ügyelnek. A' nagy vitézek tsak saját hazájokat mentik pedig más nemzeteknek nagy karával vesztével. A' törvény hozók a’Religiót tsu- pán tsak azon oldalról nézik, a' mellyröl a1 múlandó világi boldogságot elómozdíttya. A' világi böltselkedók és tanítók az ő tudomány épületeik, és gondolkodásaik módgyának külömbfélesége miatt tsak egy maroknyi tanítványoknak használnak. Jesus pedig egyátallyában az egész emberi nemzetnek oktatására, és örökké tartandó boldogulására utat mutatott.

3. Az ő tanításának módgya is rendkívül való. Hozzá fogott o) harmintz esztendős korában, melly iidő előtt a' Zsidók nyilván tanítani nem szoktak. Negyedfél esztendeig nem bizonyos (időben, órában, vagy helyen, hanem a’ mint az alkalmatosság hozta magával, nyiivántalan házakban, az űlszákon, a' hegyeken, a’ pusztában, az asztalnál, a' Synagogákban, és kivált ünnepeken , mikor a’ nép számosabban öszve szokott jön-