Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
232 gyák. Szerzője annak Kristus Jesus, ki Augustus Tsa- szár alatt Judaeának Bethlehcmében született, és Gali- laeának Názáreth nevű várasában nevekedett, Tiberius alatt pedig Judaeában és Galilaeában a' Religióját tanította, melly az ő nevéről deák szóval cliristianánah, magyarul pedig a1 keresztül, mellyen meghalt, keresz- ténynek mondatik. Bizonyittyák ezt nem tsak Jesusnak Tanítvánnyal (Máté, János, Péter, Jakab, Judás), kik mindenben szem és fiiltanúk voltak, azon ki\üi ezeknek társai (Pál, Mark, Lukáts), kik amazoktól mindent tokélletesen kitanultak, hanem még több pogány és zsidó Történetírók is (Tacit, ann. L. XV. c. 44, Sueton. Plin. Jós. Flav.), és egyátallyában minden nemzeteknek abban megegygyezó hite. Minthogy pedig akkori üdében , ki- vévén az egy maroknyi zsidó nemzetet, az egész világ bálványimádó volt, és valamint a’ templomok buta Istenekkel és babonás tisztelettel tellyesek, úgy az erköl- tsök megvesztegetettek és fertelmesek voltak ; de a’ Zsidóknál sem volt az isteni tisztelet és az erkölts mély sebektől ment azért, mert Farizeusok Sadducaeusok és Essenusok között meghasonlottak, világi Messiásról és annak fényes országáról szüntelen álmodoztak, Abra- hámtol való eredetekben , az Istentől vett törvényben és jótéteményekben, külömbféle költeményes hagyományokban vakmerőén bizakodtak; és a" szent írásnak igaz értelmét is eltévesztették: még is Jesusnak Reiigiója ezernyi ezer üldözések ellenkezetek és akadályok között fel- állott, a' világra elterjedt, sírba döntötte a* bálványozást, rabsziira fűzte a’ Zsidókat, hatalma alá hódította a' nemzeteket, új ünnepeket, új isteni szolgálatot, új egyházi szertartásokat hozott be, az embereknek gondolkodása, bcszédgye, tselekedete , élete módgyát megváltoztatta, és most a' királyoktól kezdve a’ legnyomorultabb koldusig minden áüapotú rendű korú nemű embernek törvényeket szab, és őket erköltsre vezeti, minden bizonnyal sem a‘ szentség sem az igazság dolgában nem talált benne kifogást a' józan ész. I-ör A’ mi különösen a’ szentséget illeti, a) a' keresztény Religiónak hitvallása (symbolum) elóadgya «) az Istent mint véghetetlen tökélletességű valóságot, merő tiszta lelket, a’ természetében egyest, a* személlyében hármast, ki az Atya, Fiú, és szent Lélek; mindennek teremtőjét és gondviselőjét, kivált az embernek legkegyesebb attyát, legszentebb törvényhozóját , légig*-