Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
218 nélkül mint Isten előtt értékeseket elfogadhassa*, azon kívül pedig ollyan erköltsi példákat állíttson elő, a' mel- íyek szerint magát kiki bátorságosan képezhesse kivált a’ bűnnek ezernyi ezer ingerei között, mellyek a’ társaságban lakó embert szüntelen ostromollyák, és a’bűnre tsalogattyák. De az illyen religiói tanítók vezetők, társaság, törvényszék soha sem felelnek meg a’ tzéllyok- nak, ha tsak a’magok estére támaszkodnak; mert valamint régenten a’ nemzeteknek böltsei között megtörtént, ügy ezek között is történik, hogy felekezetekre oszlanak; egygyik ezt, másik amazt, harmadik mind a1 kettejekkel ellenkezőt vitat; kiki a3 maga Ítéletét meg- rendíthetetlen igazságnak tartya, és egynek sints mód- gya azt a’ többiekkel elhitetni , és állandó regula gyanánt elfogadtatni. Soha se jön az emberek közé a’ kívánatos religiói egygyesség, bizonyosság, bátorság, hanem örök zűrzavar viszszavonás kételkedés fog uralkodni. d) Végtire vegyük fel az emberi nemzetet, a’ mint van, és elhiszszük, hogy a’ magának hagyott ész nem lehet a’ Religio dolgában bátorságes kalauz. Tagadhatatlan, hogy az emberi természet meg van rontva, és gyarló; az ész tompa, előítéletek és bal vélekedések alá vettetett; az akarat hajlandóbb a* roszra mint a’jóra, és tsak azt hajhászsza , a3 mi az érzeményességnek kedves, és gyönyörűséges; a’ képző erő tsalóka, a’ jót rósz színnel, a’ roszat pedig jóval mázollya. Hát ha még ostromolnak a’ világnak késértő szavai, tselekedetei, példái, ki tartsa akkor bátorságos vezérnek a1 magának hagyott észt ? Tovább az emberi nemzetnek nagyobb része vagy országkormányozással, vagy igazságszolgáltatással, vagy fegyvergyakorlással, vagy kereskedéssel, vagy mesterségekkel, vagy földmiveléssel, vagy szolgálattal annyira el van foglalva, hogy száz vagy ezer közül alig van egynek iideje módgya alkalmatossága a' religiói dolgokról gondolkodni, azokban az igazságot nyomozni, ezt az agyszüleményektöl megválasztani; vallyon mind ezek is a3 természetes Religióval elégedgyenek-é meg ? Vegyük fel végtire a3 tudományos és böitselkedő embereket, pedig melly kevesen érdemelik meg ezt a3 nevezetetl mennyire mentek az ő boltselkedéseikkel { Hat ezer esztendőtől fogva nyitva van eiőttök a’ természetnek nagy könyve; a1 világnak azonegy tulajdonságain fordul meg az ő vizsgálódások és böltselkedések ; vége nints az igazságkeresetnek; és találkozik-é még is
