Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
20.) 30. Katekezis 1. Megkivánhattya-é az Isten, hogy az ember nyomozzai hogy mellyik a’ több hozott előtte kedves9 az embernek pedig iidvösséges és elégséges Religio ; és az ember tartozik-é ezt megtenni? A’ Keresztények, Zsidók, Mahometanusok, Pogá- nyok megvalJyák ezt, kétség kivü 1 azért, mert azon erőokok, meJIyek a’ ReJigiónak szükséges voltát, szem- iátomást bizonyíttyák, önkényt elhitetik ezt is vélek; és tsak némelly hivságos, gondolattyaikban elenyészett Tudóskák, kik abban valami ditsőséget látszatnak hely- heztetni, hogy a" községtől religiótlansággal megkülöm- böztetik magokat, valóban pedig az erköltstelenséglöl és fesletségtöl indíttatnak, ellenkezőt mertek vitatni, a’ miben mindazonáltal méltán gyanúsak ők; a’ meg nem vesztegetett embernek pedig lehetetlen einem találnia, hogy mellyik felen áll az igazság, és mellyikhez magát tsatolni kell, eme’ hivságosokhoz-é, vagy amaz egyetértő nemzetekhez-é ? Yallyon olly tsekélyek és megvetésre méltók az embernek viszonyai, mellyekben Istene, önmaga, embertársa, és a' többi világ iránt áll, hogy haszontalan munka ezekben az igazságot nyomozni? avagy azért van az embernek szivébe iktatva a’ religioi érzés, hogy öngyöfrelmére önmagával ellenkezzen? avagy az Istennek hatalma ditsősége felsége akarattya parantso- lattyai Ígérete fenyegetései, mellyek mind a’ Religiónak tárgyai, nem olly tiszteletre méltók,, hogy az ember kötelesnek tartsa magát megadni az Istennek, a’ mi az Istené ? avagy ne is ügyellyen az ember az ő végtzéílyá- ra, a\polgári társaságnak köz javára, és véteknek se tartasson illy érdeklő dolgokban a' gondatlanság, előítéletek, elfoglaltt elme? ííallya meg tehát a'kinek füle van a' hallásra. A’ ki eszesen gondolkodik, így gondolkodik: Az Isten adott nekem észt, akaratot, Ítéletet, mcllyckkel nyomozhatom az ő léteiét, felségét, tökélle- tességeit, hatalmát, törvénnyeit, ezekkel viszonyos tiszteletet, kötelességeket, engedelmességet, jutalmat; és én tsak elbitangollyam ezen tehetségeket t Belém öntötte a’ Religiónak ösztönét, mellyel szüntelen izgattatom az
