Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

159

„telenségén tsudálkoznak, bánkódva ás lélekszorongatva „mondgyák: Ezek azok, a’ kiket valaha tsúfnak és szidalom hasonlatosságának, az életeket pedig bolondságának, és a’ végeket tisztelet nélkül valónak tartottuk; „ime! mint számláltattak az Isten fiai közé, és a’ Szen- „tek között a' sorsok. Eltévelyedtünk az igazságnak „littyátol , és az értelein napja nem támadt fel nekünk ! „Nehéz utakat jártunk, szinte elfáradtunk a’ hamisság- „nak, és veszedelemnek úttyán : az Úrnak úttyát pedig „nem tudtuk! Mit használt nekünk a’ kevélység; vagy ,,a’ gazdagsággal való kérkedékenység mit hozott nekünk? „Elmúltak azok mint az árnyék; mint a" sietve futó „követ; mint a’ habozó vizen átmenő hajó, mellynek „nyomát, nem láthatni; mint a’ levegőégen röpülő ma- „dár, mellynek egyéb jelensége nints, hanem tsak a’ „gyenge szárnyainak tsattogatása; vagy mint az elren- „deltt helyre lőtt nyíl, mellynek átszökése után a’ leve- „gő ismét Öszvefut, és az úttyát eltakarja: így mi is „születvén, megszűntünk lenni; a’jóságnak ugyan semmi „úttyát sem mutathattyuk, a’ gonoszságunkban pedig „megemésztettünk. E’ félieket mondottak a’ pokolban „azok, a1 kik vétkeztek. Mert az istenteleneknek re- „ménysége mint a’ pih, melly a’ széltől elvitetik; mint „a’ vékony tajték, melly a’ szélvésztől elhányatik; mint „a" füst, melly a’ széltől eloszlatik; mint az átmenő egy „napi vendégnek emlékezete. Az igazak pedig örökké „élnek, és az Úrnál az ő jutalmok, és a’ Felségesnél az „ő gondolattyok. Azokáért az ékességnek országát ve- „szik, és a’ szépségnek koronáját az ő kezéből. A’jobb „kezével befedezi, a’ szent karjával megoltalmazza, a’ „boszszúállásra felfegyverkezteti; fegyverderék helyett „igazsággal, igaz Ítéletnek sisakjával, igazságnak paiz- „sával, kemény haragnak dárdájával megerősíti őket. „Mint a’ villámok bizonyos helyre egyenesen mennek a’ „kézíjböl kibotsájtott nyilaik. A* haragjok kőessőjének „tenger és folyóvizek sem állhatnak ellene. Mint a’ forgószél elhánnya az ellenetámadtt szeleket. így pusztul „el a’ hatalmaskodó hamisság“ (Bolts. V.).

Hallyátok azért 1-ör aJ kik bűrttelen szenvedtek, és tudgyátok meg, hogy a* világ vetésnek és készületnek üdeje. Nem arathat az ember vetés előtt; se jutalomra nem tarthat számot, a’ ki még hozzá nem készült. Vigasztaljátok magatokat addig is szent Dávidnak, és Kri- stusnak szavaival: Mentén mennek , és sírnak való, el-