Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
151 a szírek látója megfizet az embernek az ő tselekédelei szerint (Péld. XXIV7, 12.). Kristus Urunk is: ds ember fia eljövendő az ő Altijának ditsőségében az ő angyalaival , és akkor megfizet hinekkinek fiz ő tse/ekedetei szerint (Mát. XVI, 27.). Ugyan illyen bizonyságot tesz az Istennek igazságáról Isaias : Mondgytílok az igaznak, hogy jól vagyon ; mert az ő taléilmán nyalnak gyiimöltsét eszi. Jaj az istentelennek; mert az ő kezeinek fizetését veszi (III, 10, 11.); és szent Pál: Mindnyájunknak meg kell jelennünk a Kristus Ítélő széke előtt s hogy elvegye kiki a' testnek tulajdonait, a mint tselekedett vagy jót vagy gonoszt (1! Kor. Y, 10. Rom. II, 0—8.); és a‘ ki az Istenhez járulni, az az kedvében lenni akar, arról azt vitat- tya, hogy hinnie kell, hogy az őtet keresőknek megfizetője (Zsid. XI, 0.). 4-er Jóllehet hogy' az isteni igazságszolgáltatásnak tulajdon helye nem ez a’ világ, hanem mellyT a' halállal kezdődik : mindazonáltal már ezen a' világon is a’ minő mértékkel mér a'jó vagyr gonosz, sokszor ollyannal visz- szamér neki az Istennek igazsága is (Mát. VII, 2 ). Valamint Moyses az Izsrael népének fejébe és szivébe verte : /1’ mint az előtt az Ur örvendezett rajiatok, jóltévén veletek , és megsokasitván titeket: úgy örvendez, eltörölvén titeket, és kigyomlálván , hogy elv eszszelek a' főidről, mellyet bírni mégy (V Moy. XX Vili, 63.): szint’ úgy az Isten is külömbféle áldásigéretekkel édesítette az embereket a'jóra, átokfenyegetésekkel pedig tartoztatott a' rosztol, és ezzel őket a fizető igazságáról előre bizonyosokká tette; sőt ezeket tselekedetekkel is megbizo- ny ította. Az Izsrael népének sorsát közönségesen a'szerint arányozta, a’ mint jó vagy' rósz élettel megérdem- lette. Boldogság volt az állapottya, mig a’ törvénynek ösvénnyét követte: ny ákéban volt a’ tsapás , mihelyest attól elhajlott. Noé, Lóth, Ábrahám, Izsáak, Jákob, Jób, Tobias, Dániel szent emberek elvették az ő áldásokat, valamint Kain, Sodomabéliek, partoskodó Izsrae- litak , Nadab és Abiu, Core, Dáthan, és Abiron , istentelen Antiochus is az ő átkokat még ezen a’ világon. Sőt azonegy emberek is Adám, Moyses, Dávid, Ezekiás, Manasses élttekben tapasztalták az Istennek mind jutalmazó, mind büntető igazságát (Tartsd öszve Péld. III, 32. Sirák III, 34. XYI, 13, 14.), és kénytelenek voltak minden viszontagságokban megvallani: Igaz vagy Uram; ex igaz a' te ítéleted (Zsolt. CXVIII, 137 )!
