Kánonjog 19. (2017)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A zsolozsma jelentősége az Egyház életében

62

KuMiNETZ Géza

Jogi értelemben kötelezettek a zsolozsma végzésére: 1 ) A klerikusok (egyházmegyések és szerzetes klerikusok egyaránt): így a püspökök, a papok és az átmeneti diakónusok (ők az egészet), valamint az állandó diakónusok (ez utóbbiak számára a kötelezettséget a Püspöki Konferencia határozza meg pontosabban. A magyar püspöki konferencia számukra a laudest és a vesperást tette kötelezővé). A szemináriumi növendékek (246. kán. 2. §) számára előírás az, hogy megismerjék ezt az imádságot. 2) Szerzetes intézmények és apostoli élet társaságai nem klerikus tagjai: a rend alkotmányában rögzítettek szerint (663. kán. 3. §) kötelesek végezni. 3) A székes- és társas káptalanok tagjai kórusban kötelesek végezni a zsolozsma azon részét, melyeket számukra előír az egyetemes és a részleges jog (ez utóbbit a megyéspüspök hagyja jóvá).

A klerikusok ilyetén kötelezettsége a felszenteltségükből származik. Maga a diakónussá szentelési szertartás is tartalmazza a kérdést, a zsolozsma végzésének ígéretéről. A papszentelési szertartás kiemeli a papnak, mint a püspök munkatársának azt a kötelezettségét, mely szerint elsődlegesen kell az imádságnak, az Isten igéje hallgatásának és hirdetésének, valamint a szegények és szenvedők szolgálatának szentelnie magát.78

c. A világiak részvétele a zsolozsmában (1174. kán. 2. §)

A zsolozsma az egész Egyház hivatalos és nyilvános imádsága, s az Egyház nemcsak klerikusokból és szerzetesekből áll. Ezért minden hívő számára ajánlott a végzése, úgy ahogy azt sajátos életkörülményeik megengedik.79 Az ajánlás érvényes a családok számára is (Institutio Generalis 27, 2).

d. A zsolozsma végzésének ideje (1175. kán.)

Azsolozsmázás rendje (Laudis canticum apostoli rendelkezés) kijelöli az egyes napszakokat, hogy ti. mikor és melyik imádságokat kell imádkozni. Amennyire lehetséges, meg kell tartani ezt az időrendet. Ennek motívumát adja a liturgikus rendelkezés, a SC 94. pontja: Az előírt idő megtartása szükséges ahhoz, hogy a nap valóban megszenteltessék és hogy az imádság lelki gyümölcsöt teremjen.80 A zsolozsma végzése módját illetően a) régen: minden szót kimondva (recitálva), kellő szándékkal, kellő figyelemmel, teljesen, megszakítás nélkül, a maga egymásutánjában, kellő helyen és helyzetben és az előírt időben kellett végezni.81 b) ma annyi a különbség, hogy lehet hangosan is recitálni, de lehet némán is olvasni a sorokat.82 Illetve az idő megtartása sem olyan szoros.

78 Vő. SARZI SARTORI, G., Celebrare la Liturgia déllé Ore (c. 1174), in Quaderni di Diritto Ecclesiale 6 (1993) 429.

19 Vö. PlGHIN, B. F., Diritto sacramentale (Manuali I), Venezia 2006. 339.

80 MaNZAXARES, J., De obligatione liturgiám horarum cotidie persolvendi, in Periodica 79 (1990) 706-709.

81 MIHÁLYFI, Á., A nyilvános istentisztelet, 324.

82 Vö. MALAXARES, J., De obligatione liturgiám horarum, 711.