Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A zsolozsma jelentősége az Egyház életében
A ZSOLOZSMA JELENTŐSÉGE AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN 55 Az imaélet szoros kapcsolatban van a lélek krisztusivá válásának sajátos fázisaival. Időtálló a hármas fokozatra tagolás, vagyis a kezdő, a haladó és a tökéletes szint megkülönböztetése. Akezdők az Atya gyermekének, a haladók a Fiú képmásának, végül a tökéletesek a Szentlélek jegyesének tudják magukat.48 Az imaélet mivel leképezi a személy sajátos helyzetét, ezért megvannak a maga elsötétülései, elhagyatottságai és szenvedései, melyeknek az a céljuk, hogy tisztítsák a lelket. Az „első és a második szakasz között találjuk az érzékek éjszakáját, a második és a harmadik között a lélek sötét éjszakáját”.49 Ami az első szakaszt illeti, telve van emberi elgondolásokkal, tervekkel, módszerekkel, fő jellemzője az erős aktivitás, apostoli lelkesedés, időnként az önmegtagadások túlzásba vitele. A lélek teljes szívből szeret, de még nem teljes leikéből. Az erények tényleges gyakorlása is inkább a kaszáláshoz hasonlít: letarolja a mezőt, de a gyökerek maradnak. Az imádság tekintetében e szakaszban az elmélkedés és az érzelmi ima dominál. Ilyen körülmények között jön el az érzékek éjszakája: vagyis jelentkeznek a külső nehézségek is, a sikertelenség, a megszégyenülés; s mindez azért, hogy összetörjék a lélek megmaradt gőgjét. Ha ez sikerül, akkor megjelenik a lélek szellemi horizontján a tudomány ajándéka, mely beláttatja a lélekkel a világ és a világi dolgok hív- ságos jellegét, ám sokáig vergődik e sötét alagútban. Hallatlan kitartásra van szükség, hiszen kevés támaszra lel ennél a stációnál a lélek, maga az imádság is probléma. Aki nem képes tovább lépni, az megreked és egyfajta tolatómozdonnyá válik. A második szakasz inkább passzívabb az előzőhöz képest, s a Szentlélek ajándékai veszik át a vezetést. Hasonlattal éve, eddig a lélek „keményen dolgozott evezőivel a hullámok ellen (aktív erénygyakorlatok), most a Szentlélek szele dagasztja vitorláit (passzív szakasz). Ezek az adományok addig is ott rejtőztek a lélekben (...) most e látens állapotból kilépnek, s főként az értelem ajándéka által nagy fényességet árasztanak. Az előző szakasz érzelmi lángolását a nagy, de egyszerű világosság váltja föl, mely főként a megtestesülés és megváltás titkait világítja meg. Isten dicsősége és a lelkek üdvössége lesz a nagy hajtóerő. Most már egész lelkűkből, de még nem egész szellemükből szeretik Istent (...). E szakaszban kétfelé ágazik az út. Az egyikben inkább az értelmi ajándékok vannak túlsúlyban; ezek lesznek a nagy szemlélődök. A másik utat az akarati ajándékok jellemzik (erősség, félelem), belőlük válnak a nagy apostolok. Mindkettő egyformán misztikus szakasz. Az imaélet ebben az állapotban az igazság egyszerű megragadásában és szemlélésében áll, hiányzik az okoskodás, a fontolgatás, bizonyítás (...). Ám a léleknek ebben a szakaszban is tovább kell tisztulnia, mert könnyen fölléphet bizonyos tet- szelgés, szellemi akamokság. Az Én-görcs nem oldódott még fel teljesen; csorba eshet a tiszta szándékban, a lélek mélye még nem egészen Istené (...). Ezért következik be a lélek sötét éjszakája. Isten ebben a szakaszban nemcsak az érzelmi vigasztalást vonja meg, hanem a szellemet is sötétségbe borítja. A hitről eddig elmondhatta Pál apostol szavait az útkereső: Tudom, kinek hittem és biztos vagyok, 48 E szakaszok megvilágítására ismét Halász Piusz O.Cist. atya gondolatait kölcsönözzük, vö. HALÁSZ P., Krisztus él énbennem, 65-73. 49 Vö. HALÁSZ, P., Krisztus él énbennem, 60.
