Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A zsolozsma jelentősége az Egyház életében
A ZSOLOZSMA JELENTŐSÉGE AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN 49 tos elindulása a lectioban megismert és a meditatioban megszeretett jó felé. Végül a virág gyümölccsé érett a szemlélődésben (contemplatio). Ez tehát az imádságos lelki életnek a legfőbb állomása. Lényegében nem más, mint a természetfölöttiek- nek szemlélés-24szerü, nyugodt, elmerülő elgondolása és átélése”. Az imádság rendjéről, tárgyáról és módjáról is röviden beszélnünk kell. Először is: a) kikhez imádkozhatunk? 1. Istenhez, legfőbb urunkhoz, s tulajdonképp csak Hozzá imádkozhatunk. 2. Pártfogóinkhoz és közbenjáróinkhoz, vagyis Máriához, az angyalokhoz és a szentekhez. 3. A tisztítótűzben szenvedő lelkekhez, mert ők is közbenjárhatnak értünk. Másodszor: b) Kikért imádkozhatunk? Imádkozhatunk saját magunkért, embertársainkért, a tisztítótűzben szenvedőkért, s mindazokért (s igy vetélytársainkért, ellenségeinkért is), akik még megszerezhetik az örök üdvösséget. Nem imádkozhatunk a kárhozottakért, mivel rajtuk már ez sem segít. Harmadszor: c) Mit kérhetünk imádságainkban? Mindazt kérhetjük, ami után megengedetten vágyakozunk. Kérhetünk Istentől: 1. természetfölötti javakat - minden feltétel nélkül; ám nem kérhetjük feltétel nélkül a rendkívüli természetfölötti javakat, mivel azokat a Gondviselés általában nem szokott megadni. 2. kérhetünk belső és külső javakat, ám csakis azzal a feltétellel, ha azok üdvösségünket valóban szolgálják. 3. kérhetjük Istenünktől erkölcsi és anyagi bajok tőlünk és mindenkitől való távoltartását, kivéve, ha ezek a bajok épp személyi érettségünk javára válnak (kisértés, betegség, haláleset, szegénység, stb.) 4. Sohasem szabad kémünk erkölcsi rosszat; az ilyet kérő imádság mindig súlyos bűn. Negyedszer: d) Az imádság hatékonyságának feltételeit kell számba vennünk: 1. Az imádság természetfeletti cselekedet, s ebből adódóan növelheti a megszentelő kegyelmet. 2. eleget tehetünk vele az ideig tartó büntetésért. 3. olyan kegyelmek forrása, eszköze lehet, mely megvilágosít, sajátos indítást ad. Ahhoz azonban, hogy a mi imádságunknak meglegyen a hatékonysága, ahhoz: 1. Jézus nevében kell végeznünk, 2. kérésünk tárgya örök javunkat szolgálja, 3. történjék bizalommal és kitartással és végül 4. belső és külső tisztelettel és áhítattal egyaránt. Az imádság szükségességéről is essék néhány szó. Az értelme elégséges használatára vallási szempontból is eljutott ember megérett arra, hogy imádkozzék, s erre egyrészt maga a természetjog, másrészt a tételes jog hatalmazza fel és kötelezi. Az imádság ugyanis eszközszerűen is szükséges: mindazt kötelesek vagyunk kérni (nemcsak szüléinktől, vagy az állami hatóságoktól) az Istentől, amit szükségesnek látunk sorsunk (üdvösségünk) beteljesítéséhez. Ez kvázi hittétel. Mármost mikor kötelez az imádság parancsa? 1. Önmagában véve az ember köteles gyakran imádkozni. Természetjogilag előirt időpont nincs meghatározva. Ám azok a hívek, akik részt vesznek a vasár- és ünnepnapi misén, eleget tesznek ennek a kötelességnek. 2. Per accidens folytán kötelesek vagyunk imádkozni akkor, ha valamely parancsot teljesíteni vagy kísértést legyőzni önerőből nem tudunk. 24 SzUNYOGH X. F., A Lét bölcseleté, Sopron 2010. 140.
