Kánonjog 19. (2017)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A zsolozsma jelentősége az Egyház életében

KÁNONJOG 19(2017)43-67.

KUMINETZ Géza

A ZSOLOZSMA JELENTŐSÉGE AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN (A lelkiségteológia és a kánonjog tükrében)

BEVEZETÉS; I. AZ EGYHÁZ, MINT IMÁDKOZÓ KÖZÖSSÉG: I. Előzetes megjegyzések az Egyházról, 2. Az imádás és az imádság, mint a vallásos ember alapmagatartása', II. A ZSOLOZSMA, MINT AZ EGYHÁZ IMÁDSÁGA: l. A liturgia fogalmáról röviden, 2. A zsolozsma, mint liturgikus tevékenység, 3. A zsolozsma és a hatályos fegyelem; III. A ZSOLOZSMÁVAL KAPCSOLATOS LELKIPÁSZTORI TEENDŐK; ÖSSZEGZÉS

Bevezetés

Abban a történelmi időben, amikor a kommunikáció forradalma és a munka fel- magasztalása történik, melynek ereje szinte feloldja az emberi méltóságot, vagyis a felelős gondolkodást és cselekvést, akkor nagyon megszívlelendő a katolikus Egyház álláspontja, mely szerint első az Isten, vagyis nem igaz az, hogy a munka a legszebb imádság. Közelebbről nem is az akármilyen ima, mint pl. a magánima, hanem az Egyház nyilvános és hivatalos (normatív értékű) imája, a „liturgikus ima és a vezeklés, az opus operatum és opus operantis, az engesztelés és reparáció, a dicsőítés és elégtétel. Isten és ember találkozása, csókja, ölelkezése, összebékülé- se”.1 Különösen is megfontolandó ez a szempont a lelkipásztorkodó papság számára, akik minősített módon kötelezettek az imára, akár a Mesterhez való hűség miatt, az Igazságban való megmaradás miatt, illetve a hívekért és helyettük való imádkozás szolgálata miatt.2 Az imában elsajátított szemlélődésnek épp a hasonulni vágyás a célja és a gyümölcse. Az ima, ha valóban lelkűiét, tápláléka a léleknek, s tápláléka másoknak, a szomjazóknak is. Ismét csak kritikával kell élnünk, a probléma maradt, Halász Piusz O.Cist. éles szeme ezt már rég észrevette: „a pap lassan jobban ismeri a nép problémáit, mint Isten mélységeit, többet járja a világba, mint az Istenhez vezető utakat”.3

Az imádság minden vallásos embernek sajátos cselekménye, s minden vallás közös jellemzője és öröksége. Segítségével az ember kapcsolatba lép az istenséggel,4 minden áldás, segítség és jó forrásával. A vallás tulajdonképp nem is más, mint imádság: szóval, tettel, gesztusokkal, egész életvitellel.5 Ez a kapcsolat bár

Elhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság 2016. május 10-i konferenciáján (Budapest).

1 Vő. HALÁSZ P., Nagy vállalkozók az Áldozat körül 1, in Papi Lelkiség 14 (1944/47) 137.

2 Vő. SCHÜTZ A„ Az ige szolgálatában, Budapest 1928. 443-449.

3 Vö. HALÁSZ P., Szent Bernât papi eszménye, in Papi Lelkiség 4 (1941/42) 21.

4 Megjegyezzük, hogy az ima egyúttal személyes énközpontunkkal, lényünk mélyével, énünkkel is összeköt.

5 Vö. BOROBIO, D. (ed.), La celebrazione nella Chiesa, 3: Ritmi e tempi della celebrazione, Torino 1994. 307-308.