Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A jogcselekmények végrehajtásához szükséges hozzájárulások fajtái és azok tematikus rendje
A JOGCSELEKMÉNYEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HOZZÁJÁRULÁSOK... 41 A törvény által rendelt és már kimondott vagy kinyilvánított büntetést, ha nincs az Apostoli Szentszéknek fenntartva, elengedheti az elkövető tartózkodási helyének ordináriusa, de - hacsak rendkívüli körülmények miatt nem lehetetlen - azon a ordinárius megkérdezése után, aki a büntetés kimondására vagy kinyilvánítására a pert elindította (1355. kán. 1. §. 2. sz.). A paranccsal elrendelt utólag kimondandó vagy önmagától beálló büntetés elengedése előtt, hacsak rendkívüli körülmények miatt nem lehetetlen, meg kell kérdezni a parancs kiadóját (1356. kán. 2. §). Egyházi perekben a bíró elfogadhatja a világi hatóságtól kinevezett gyámot vagy gondnokot, de előbb - hacsak lehet - kérje ki a fél megyéspüspökének véleményét (1479. kán.). Az előzetes vizsgálat lezárásához és a további teendők eldöntéséhez az ordinárius megkérdezhet két birót vagy más jogi szakértőket (1718. kán. 3. §). ÖSSZEGZÉS Az áteredő bűntől kezdve az ember nem képes hibátlan döntések meghozatalára. Ahhoz, hogy a hibák veszélyét a lehető legkisebbre csökkentsük, mások segítségét szoktuk igénybe venni. A kánonjogban a magasabb hatóság vagy bizonyos személyek hozzájárulása, engedélye vagy legalábbis a véleményük kikérése segíti az illetékes elöljáró(ka)t, hogy a lehető legtöbb szempontot figyelembe vegyék egy-egy döntés meghozatalához. A hozzájárulások és beleegyezések sokfélesége, illetve az azok megadására illetékes hatóság hierarchikus különbsége jól mutatja a Kánonjog sokszínűségét és az egyház életének különböző viszonyait. A magasabb hatóság engedélye vagy közbejötté azért tűnik sok alkalommal szükségesnek, hogy az egyház egyetemessége a gyakorlati életben is láthatóvá váljon, és nem pusztán személyes érdekek, hanem valóban az egyház közjava kerüljön az előtérbe.
