Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A jogcselekmények végrehajtásához szükséges hozzájárulások fajtái és azok tematikus rendje
A JOGCSELEKMÉNYEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HOZZÁJÁRULÁSOK... 39 Azt a tagot, akinek ideiglenes fogadalma éppen lejárt, az illetékes nagyobb elöljáró - tanácsa meghallgatásával - zárhatja ki a következő fogadalomtételből (689. kán. 1. §). Ha egy örök fogadalmas szerzetes engedélyt kér az intézményből való távozásra, a kérést az intézmény legfőbb elöljárója a maga és tanácsa véleményével együtt kell, hogy felterjessze az illetékes hatóság elé (691. kán. 1. §.). A 696. kánonban leírt okok miatt a nagyobb elöljáró - tanácsa meghallgatása után - dönthet az elbocsátási eljárás megkezdéséről, illetve ha a nagyobb elöljáró a tanácsával úgy Ítéli, hogy az elbocsátásra valóban szükség van, küldje az iratokat a legfőbb elöljáróhoz. (697. kán.). Templom építéséhez a megyéspüspök csak akkor adhat hozzájárulást, ha a papi szenátust és a szomszédos templomok igazgatóit megkérdezte (1215. kán.). Ha súlyos okok szólnak amellett, hogy egy templomot ne használjanak többé istentiszteleti célra, a megyéspüspök a papi szenátus meghallgatásával, és azok beleegyezésével, akiknek a templom fölött törvényesen érvényesíteni kívánt jogaik vannak, átadhatja azt közönséges, de nem szennyes használatra (1222. kán. 2. §). A megyéspüspök a gazdasági tanács és a papi szenátus meghallgatásával vethet ki az irányítása alá tartozó hivatalos jogi személyekre adót (1263. kán.). A megyéspüspök az egyházmegye gazdasági helyzetéhez mérten nagyobb jelentőségű vagyonkezelési intézkedések előtt meg kell, hogy hallgassa a gazdasági tanácsot és a tanácsosok testületét (1277. kán.). A hívők kegyes célú intézkedéseiben megszabott kötelezettségek teljesítése a jövedelmek csökkenése vagy más ok miatt, lehetetlenné vált, az ordinárius az érdekeltek és saját gazdasági tanácsa meghallgatása után méltányosan csökkentheti ezeket a kötelezettségeket (1310. kán. 2. §). 6. Adott személyek meghallgatása A megyéspüspök, a koadjutor és a 403. kán. 2. §-ában említett segédpüspök a jelentősebb ügyekben kérjék ki egymás véleményét (407. kán. 1. §). A plébánia betöltése előtt a megyéspüspök hallgassa meg az esperest, valamint szükség esetén egyes papokat és világi krisztushívőket meghallgatásával (524. kán.).13 Az egyházmegyei jogú szerzetesi intézmények esetén a főszékhely püspökére tartozik a rend szabályzatának jóváhagyása és a rajta törvényesen végzett változtatások megerősítése, annak kivételével, amiben az Apostoli Szentszék lépett közbe; hatáskörébe tartozik tovább az egész intézményt érintő olyan nagyobb ügyek intézése, amelyek meghaladják a belső hatóság illetékességét. Ha azonban az in13 Nem világos a kánon szövegéből, hogy melyik esperest kell meghallgatni: azt, akinek a területére kerül a plébános, vagy azt, akinek a területéről kerül oda. Emellett maga a kánon is problematikus. A gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy a megyéspüspök az esperest a plébános kinevezése előtt megkérdezik. Vajon ezek a kinevezések érvénytelenek? A megoldást a 374. kánon 2. §-a adhatja, mely szerint esperesi kerületek létrehozása (és ezzel együtt esperesek kinevezése) nem kötelező; vagyis ha nincs kötelezően betöltendő feladatkör, akkor az illető megkérdezésének elmaradása sem okozhat érvénytelenséget.
