Kánonjog 19. (2017)

TANULMÁNYOK - Artner Péter: A jogcselekmények végrehajtásához szükséges hozzájárulások fajtái és azok tematikus rendje

A jogcselekmények: végrehajtásához szükséges hozzájárulások... 37 Világi intézmények esetén az intézménybe való felvétel joga, mind a próbaidő­re, mind az ideiglenes vagy örök, illetve végleges szent kötelékek vállalására bo­csátás tekintetében nagyobb vezetőket illeti, tanácsukkal együtt (720. kán.). Az ideiglenes tagság idejének lejártával a szent kötelékek megújításából a tagot kizárhatja a nagyobb vezető, a tanácsának meghallgatásával, illetve az ideiglene­sen felvett tag önkéntes kérésére súlyos okból, a legfőbb elöljárótól - tanácsának beleegyezésével - adhat engedélyt távozásra (726. kán.). Az apostoli élet társaságból való kilépésre szóló és a tagként való felvételből folyó jogok és kötelezettségek megszűnését magával hozó engedélyt - a 693. kán. előírásának fenntartásával - a véglegesen felvett tag számára a legfőbb elöljáró ta­nácsának beleegyezésével adhatja meg; hacsak ez a szabályzat szerint a Szent­széknek nincs fenntartva. (743. kán.). A legfőbb elöljáró tanácsa beleegyezésével engedélyezheti, hogy a véglegesen felvett tag az apostoli élet más társaságába léphessen át (744. kán. 1. §). A véglegesen felvett tagnak a legfőbb elöljáró tanácsa beleegyezésével megen­gedheti, hogy a társaságon kivül éljen, de legfeljebb csak három évre (745. kán). Egyházmegyések számára szentelési elbocsátót az egyházmegyei kormányzó csak a tanácsosok testületének beleegyezésével adhat; továbbá az apostoli provikárius és proprefektus 495. kán. 2. §-ában említett tanács beleegyezésével (1018. kán. 1. §.). Ha súlyos okok szólnak amellett, hogy egy templomot ne használjanak többé is­tentiszteleti célra, a megyéspüspök a papi szenátus meghallgatásával, és azok bele­egyezésével, akiknek a templom fölött törvényesen érvényesíteni kívánt jogaik van­nak, átadhatja azt közönséges, de nem szennyes használatra (1222. kán. 2. §). A megyéspüspöknek a gazdasági tanácsnak és a tanácsosok testületének bele­egyezésére van szüksége, az egyetemes jogban és az alapító okmányokban külön­legesen megjelölt eseteken kívül ahhoz is, hogy a rendkívüli vagyonkezelés köré­be tartozó intézkedést végezzen (1277. kán.). Amikor az elidegeníteni kívánt javak értéke a püspöki konferencia által a saját területe számára meghatározandó legkisebb és legnagyobb összeg között van, az illetékes hatóság az, amelyet a jogi személy saját szabályzata meghatároz, ha a megyéspüspöknek alá nem rendelt jogi személyről van szó; egyébként az illetékes hatóság maga a megyéspüspök, de a gazdasági tanács, a tanácsok testületé és az érdekeltek hozzájárulása is szükséges. A megyéspüspöknek magának is szüksége van ezek hozzájárulására ahhoz, hogy elidegeníthesse az egyházmegye javait (1292. kán. 1. §). VII. VII. VÉLEMÉNY KIKÉRÉSE, KÖTELEZŐ MEGHALLGATÁS Ritkábbak azok az esetek, amikor csupán bizonyos személy vagy személyek meghallgatására, de nem beleegyezésére van szükség a jogcselekmény érvényes­ségéhez. A meghallgatás vagy megkérdezés, illetve a vélemény kikérése szavak szintén felváltva fordulnak elő a Codex-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents