Kánonjog 19. (2017)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A püspöki szinódus intézményének fejlődése

14 Erdő Péter III. A SZINÓDUS FELADATAI 1. A szinóduson tárgyalható témák A hatályos CIC a Püspöki Szinódus céljait, jogait és kötelességeit rövidebb jegyzékben foglalja össze, mint amit az Apostolica sollicitudóban találunk. Már nem különbözteti meg az általános és a különös célokat. A 342. kánon szerint a szinódus célja, hogy „előmozdítsa a szoros egységet a római pápa és a püspökök között”, hogy „segítséget nyújtson (...) tanácsaival a római pápának a hit és az er­kölcsök védelme és erősítése, valamint az egyházi fegyelem megtartása és meg- szilárditása terén”, de feladata az is, hogy „tanulmányozza az Egyháznak a világ­ban folytatott tevékenységével kapcsolatos problémákat”. Ebből a jegyzékből vi­lágos, hogy miről tárgyalhat a szinódus. Három témakör szerepel ebben a felsoro­lásban, de a kánon megjelöli a szinódusi tárgyalás szempontját is. A hitről és az erkölcsről azok megőrzése és megerősítése céljából kell tárgyalni, vagyis „nem lehet kétségbe vonni az Egyház hitét”, de lehet vizsgálni és keresni a hit legmegfelelőbb kifejezéseit, mégpedig nemcsak a szóbelieket, hanem a gya­korlati kifejezés „különböző módjait”35 is. Ezért nem lehetnek vita tárgyai a pápai dokumentumok, mint olyanok, „hiszen a szinódus tekintélye a pápától származik, és még az egyetemes zsinatnak, mint a püspökök testületé gyűlésének sincs sem­milyen hatalma arra, hogy ténylegesen vagy lehetőség szintjén ellenkezzen a tes­tület fejével”36. Mindez nem gátolja, hogy a szinódus világosabb magyarázatot vagy mélyebb kifejtést keressen valamilyen témában. Ami a római kúria központi hatóságainak a pápától egyszerű formában jóváhagyott okmányai vizsgálatát ille­ti, ezek tisztelettudó megvitatása elképzelhetőnek tűnik. Részben ilyen jellegű volt a Püspöki Szinódus III. Rendkívüli Teljes Ülésének vitája 2014-ben, amikor az újraházasodott elváltak szentségekhez járulásának bizonyos lehetőségei vita tárgyát képezték,37 nem kizárva hogy egyes felszólalások bizonyos vonatkozás­ban a korábbi pápai megnyilatkozásoktól is eltérő megoldásokat javasoltak, és ennyiben túlléptek a szinódus tipikus feladatkörén. Több oldalról megjelentek vi­szont olyan elképzelések is, amelyek csupán az addigi tanítást összefoglaló és pontosabban leíró valamely szentszéki dokumentummal38 látszottak ellentétes­35 RATZINGER, J., Scopi e metodi del Sinodo dei Vescovi, in ANTON - CAPRILE - MARRANZINI - Ratzinger - Tomko 55. 36 Uo. 37 A vita összefoglalásához lásd pl. ERDŐ, P., La relatio post disceptationem del Relatore Generale, n. 47: Le sfide pastorali sulla famiglia nel contesto deli 'evangelizzazione. III. Assemblea Generale Straordinaria dei Sinodo dei Vescovi, ed. L. Baldisseri, Città del Vaticano 2015. 150. 38 Pl. CONGREGATIO PRO Doctrina Fidei, Epistula ad Catholcae Ecclesiae Episcopos de receptione communionis eucharisticae a fidelibus qui post divortiom novas inierunt nuptias (14 sept. 1994), nn. 4-6: A AS 86 (1994) 975-977. E szentszéki megnyilatkozás tartalmával kapcsolat­ban a kánoni méltányosság alkalmazásának nehézségéről lásd Marcuzzi, P. G., Applicazione di “aequitas et epikeia" ai contenuti della lettera della Congregazione per la Dottrina della Fede del 14 settembre 1994, in AaVV., Sulla pastorale dei divorziati risposati (Documenti e studi 17) Città del Vaticano 1998 (uny. 2010) 88-98. A Hittani Kongregáció ebből az alkalomból jegyzéket adott ki, amelyben megvilágítja néhány korábbi állásfoglalás alapjait az egyetemes egyház tanító- hivatalának megnyilatkozásaiban: CONGREGATIO PRO DOCTRINA FIDEI, Nota circa alcuni punti dottrinali irrinunciabili con riferimento alie domande del Documento preparatoria per la III. Assemblea generale straordinaria dei Sinodo dei Vescovi (2014 nyara).

Next

/
Thumbnails
Contents