Kánonjog 18. (2016)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a pornográfiáról és a házassági beleegyezésre gyakorolt hatásáról
Megfontolások a pornográfiáról... 49 szemben sem léteznek ilyen kötelezettségek. Ezért a gyermek lehetősége úgy tűnik fel az ilyen fél tudatában, mint kerülendő kellemetlenség vagy leküzdendő akadály. A megszületett gyermek nevelésével nem törődik az ilyen szülő, vagy egyenesen perverz vágyai kielégítésének eszközévé teszi. Mint tudjuk, a gyermek kizárása semmisségi címébe beletartozik a gyermek nevelése is. Vagyis aki kizárja a megszületett gyermek nevelését, házassága érvénytelen. c. A felbonthatatlanság kizárása (bonum sacramenti) A pornográfia élvezete odáig mehet, hogy az ilyen személy nemcsak a családot, hanem magát a házasság intézményét is, mint olyat utasítja vissza. A pornográfia élvezetétől átitatott személyiség tehát nem akarja magát tartósan (örökös módon) odaajándékozni a házastársának, hiszen a szexuális életet szórakozásnak tekinti, s ilyen jogot formál élvezetére (ius divertendi). A pornográfia élvezete ugyanis az emberi szexualitás hedonisztikus és egoisztikus felfogását és készségét erősíti és teszi egyeduralkodóvá az emberi tudatban. Az így torzult tudatban pedig a házasság intézménye fenyegetésként tűnik fel, hiszen örökös és felbonthatatlan köteléket jelent, amivel szemben védekezni, amitől őrizkedni kell. Ha ez a védelem és őrizkedés másként nem valósítható meg, mint a válás révén, az ilyen személy különösebb gátlás nélkül élni is fog ezzel a lehetőséggel. Ebben a magatartásában lepleződik le kötelék felbonthatatlanságának kizárása. 2. A jogot illető tévedés (error determinans voluntatem)41 A pornográfia masszív élvezőjének személyisége és tudata (eszményei, képzeletvilága) oly mértékben torzulnak, hogy az emberi szexualitással és házassággal kapcsolatos téves felfogása teljességgel meghatározza az akaratát (error radicatus, error pervicax), tehát e címen is érvénytelen lehet a házassága. Konkrétan itt a házasság egységére (egy férfi és egy nő kizárólagos életközössége), fel- bonthatatlanságára (csak a halál, vagy a törvényben meghatározott esetekben bomlik fel egy házasság, de a felek részéről ilyen bontó szándéknak nincs jogi, vagyis köteléket felbontó hatása) vagy szentségi méltóságára vonatkozó tévedésről van szó. Akkor semmis a házasság, ha ez a tévedés meghatározza az akaratot. Amint fentebb mondtunk a részleges színlelés vagyis a kizárás eseteiről, észrevehetjük, hogy van egyfajta hasonlóság a most tárgyalt tévedés és az ottani tényállások között (hűség, felbonthatatlanság kizárása). E hasonlóság mibenlétének megvilágítására eddig négy elmélet született. Az első szerint a tévedés maga a színlelés oka. Ezért az ilyen meggyökeresedett tévedés egyszerűen arra ösztönzi a házasulandó felet, hogy kizárja a felbonthatatlanságot vagy a hűséget. E teória tehát tagadja az error iurisnak, mint semmiségi címnek az önállóságát és a színlelés egyik formájának tekinti. A második teória szerint az akaratot meghatározó tévedést nélkülözhetetlen feltételként kell kezelni. Ha ilyen a tévedés, vagyis meghatározta az akaratot, akkor ezzel teljesült az a nélkülözhetetlen feltétel, mely szerint semmis a házassági beleegyezés. A harmadik nézet szerint az akaratot meghatáro41 Vö. ALBANESE, E., Pornográfia e consenso matrimoniale, 152-162.
