Kánonjog 18. (2016)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a pornográfiáról és a házassági beleegyezésre gyakorolt hatásáról

44 KUMINETZ GÉZA a frigiditás, a prüdéria, a szexualitás varázslatos erejének átélése, a szenvedély és önfeledtsége, az erotika, az etikai felelősségét felismerő szexualitás, mely életre szólóan elköteleződik (házasság) és végül a szüzesség. 3. Urbano Navarrete sze­rint a hiteles házastársi szerelemnek az alábbi hét ismérve van: a totalitás, a recip­rocitás, az unitivitás, az exkluzivitás, a perpetuitás, az oblativitás és a fekunditás.15 A szexualitás tehát a házastársi szeretetbe integrálódik és nem a szexualitás kebe­lezi be a szeretetet. Abba a szeretetbe, mely túl van az önzés-önzetlenség, a gyö­nyör-fájdalom és az érdek-érdeknélküliség dualizmusain. Éppen ezért a szeretet „nem vezethető le a szexualitásból sem, mely szintén a gyönyör és az érdek egyol­dalú síkján mozog. A szexualitás célja biológiailag a fajfenntartás, pszichológiai­lag az élvezet. A szeretetnél ellenben a tárgy öncél”.16 Az emberi szexualitásnak megvan tehát a maga valódi természete. Humánussá, vagyis valóban emberivé akkor válik, ha felfedezi etikai felelősségét és a házas­ságban kívánja mintegy megörökíteni magát szolgálva a genoszt és az erószt. Ezt kell felfedeznünk, ápolnunk és nevelnünk magunkat ennek az eszménynek megfe­lelően. Állandó, főleg erkölcsi erőfeszítést kíván tőlünk, ha emberi színvonalra akarjuk emelni, illetve azon a színvonalon akarjuk tartani, akár a cölebsz, akár a házassági tisztaságban.17 II. A PORNOGRÁFIA FOGALMA ÉS SZEMÉLYISÉGKÁROSÍTÓ JELLEGE Bennünk, emberekben van tehát egy hatalmas erő (töltés), mely egyrészt áthat bennünket, meghatározva ezzel a nemünket, másrészt kifelé törve keresi kielégü­lését, emberi kapcsolatokat teremt. Ha nem gondozzuk és nem humanizáljuk ezt a késztetésünket, akkor többé-kevésbé eluralkodik rajtunk nyers ereje. Közelebbről ezt nevezhetjük bujaságnak,18 vagyis szexuális késztetésünk parlagon hagyását, tévutakra kerülését, illetve gonosz kiélését.19 A pornográfia ipara, mint e terület 15 Vö. KUMINETZ, G., A házasság a keresztény antropológia tükrében, in Kánonjog 16 (2014) 35-44. 16 Vö. NOSZLOPI, L., A bensőség etikai vizsgálata, in Athenaeum 15 (1929) 141. 17 Vö. WEST, Ch., Boldogságkeresés és szexualitás. A test teológiája, Budapest 2014. SKRABSKI, Á. - KOPP, M., a boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban, Budapest 2010. 18 A bujaságról bővebben lásd: GlORELLO, G., A hét főbűn. Bujaság. A megismerés szenvedélye, Budapest 2012. 19 Megjegyezzük, hogy John Kekes bár nem állítja tételesen a gonoszság gyökerei közt a buja­ságot, de úgy gondoljuk, hogy hat paradigmája exemplifikatív jellegű (1. a hit, mert megveti az értelmet; 2. az ideológia, mert démonizálja az ellenfelet; 3. a becsület azért, mert a politikai né­zeteltérésekben személyes sértést lát; 4. az ambíció azért, mert nem válogat az eszközökben; 5. az irigység, mert gyűlölködővé tesz; 6. az unalom (acedia), mert midőn kedvét leli a gonoszság­ban, elűzi az unalmat. Vö. KEKES, J., A gonoszság gyökerei, Máriabesnyő-Gödöllő 2007. 129-130, 86-88, és 120-122.), tehát bővíthető, s épp a pornográfia áldozatai válnak másokat megalázó, brutálisan bántalmazó, megerőszakoló és kegyetlenül kivégző lényekké. A keresz­ténység az ún. főbűnökben gyűjtötte össze azokat a személyben lapuló erőket, késztetéseket, melyeket, ha nem gondozunk kellően, a gonoszság okaivá lesznek. A főbűnök száma, vagyis a hetes jelképes szám, tehát elvileg új, vagyis másra minden további nélkül vissza nem vezethető vicium nem azonosítható.

Next

/
Thumbnails
Contents