Kánonjog 18. (2016)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A szent rend felvételére vonatkozó szabálytalanságok
34 Artner Péter radt. Nem tekintendő szándékosnak az emberölés, ha az balesetből fakad, véletlen volt, nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés vagy halált okozó gondatlan veszélyeztetés történt, a cselekedetet alkohol vagy kábítószer hatására követték el, vagy az illető pl. közúti balesetet okozott, még ha részeg is volt a vezető.36 Ez nem az erkölcsi oldalát minősíti a cselekedetének, hogy azért mennyire tehető felelőssé, hanem pusztán annak jogi vonatkozását és következményét. A Pápai Törvénymagyarázó Tanács értelmezése szerint37 mivel az emberi élet a fogantatás pillanatával kezdődik, ezért magzatelhajtásnak kell tekinteni minden olyan cselekedetet, amely a megfogant petesejt elpusztítását célozza. így nemcsak a köznapi felfogás szerinti abortusz, hanem minden embriókísérlet, lefagyasztott de fel nem használt megtermékenyített petesejtek megsemmisítése és a mesterséges megtermékenyítés azon esete is, amikor nem minden megtermékenyített petesejtet ültetnek be. Pozitív közreműködőnek minősül mindenki, aki végrehajtja a cselekedetet (pl. orvos, szükséges asszisztens) vagy akaratlagos támogatója az eredménynek, azaz aki nélkül nem valósulna meg a magzatelhajtás. Nem tekintendő pozitívnak a közreműködés, ha a közreműködés nem volt szándékos (akarattal ellenkező, kényszerített közreműködés), vagy ha az illető személy nélkül is végrehajtották volna a magzatelhajtást. Ilyen esetekben nem áll be a szabálytalanság. Pozitív közreműködőnek tekintendő pl. az, aki kifizeti az abortuszt vagy rábeszél egy másik személyt a végrehajtásra, de minősül annak az, ha csupán nem beszéli le róla az illetőt. A közreműködés természetesen lehet fizikai vagy morális közreműködés is, azaz kényszerítés, rábeszélés, tanácsolás, tanácsadás vagy sürgetés. Nem hozza létre a szabálytalanságot, ha a magzatelhajtást pl. baleset okozza, vagy ha az nem a magzatelhajtás előidézése céljából végzett veszélyes cselekedet következtében valósult meg (pl. extrém sportok). Ha azonban az ilyen tevékenységnek a végzése a magzatelhajtás előidézését szolgálja, a büntetendő cselekmény megvalósul és a szabálytalanság is létrejön. Szükséges az is, hogy a magzatelhajtás bevégzett cselekedet legyen, vagyis ha az nem valósul meg, a szabálytalanság sem jön létre. Színén nem tartozik ide az olyan tevékenység, amelynek duplex effectus hatása van, amikor egy jó cél érdekében fennállhat a magzat halálának lehetősége (pl. kemoterápia gyógykezelés céljából). A szabálytalanság létrejötte szempontjából lényegtelen, hogy ezért az 1398. kánonban leírt automatikus kiközösítés beállt-e vagy sem, illetve hogy az ki lett-e nyilvánítva vagy sem. Az 1041. kánon 4. pontja ugyanis a cselekedethez fűzi a következményt, nem pedig a büntetéshez. A számos mentő és enyhítő körülmény38, valamint az 1341. kánon alapján sok olyan eset fordulhat elő, amikor egy büntetés nem kerül alkalmazásra, ettől függetlenül azonban a szabálytalanság létrejön. Míg magzatelhajtás elkövetése után a tettes (vagy a pozitív közreműködő) csak egyet36 WOESTMAN, W. H., The Sacrament of orders and the Clerical State, Ottawa 2006. 71. 37 Pontificia Commissio Codici iuris Canonici authentice Interpretando, Responsiones ad proposita dubia (25 mai. 1988): AAS 80 (1988) 1818. 38 A CIC 1323. és 1324. kánonok számtalan mentő és enyhítő körülményt tartalmaznak, amiknek a fennállta esetén a büntetést nem vagy legalább nem automatikusan lehet alkalmazni.
