Kánonjog 18. (2016)
KÖNYVSZEMLE
128 KÖNYVSZEMLE szolgáló, a mindennapos egyházi életnek a kinyilatkoztatás igazságához, és az üdvösség elérésére irányuló törekvésnek a tiszta kereteit kívánják megismerni, alkalmazni és a Tanítóhivatalhoz hűségesen követni. SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem. Haering, S. - REES, W. - SCHMITZ, H. (Hrsg.): Handbuch des katholisches Kirchenrecht, Regensburg, 2015, pp. 2240 2015 októberében került a német könyvesboltok polcára a nagy múltnak örvendő Handbuch des katholisches Kirchenrecht harmadik kiadása. A több mint 2200 oldalas terjedelmes kiadás Stephan Haering O.S.B. müncheni egyházjogász (Ludwig Maximillian Universität München, Lehrstuhl für Kirchenrecht, insbesondere Verwaltungsrecht und Kirchliche Rechtsgeschichte), Wilhelm Rees (Universität Innsbruck, Katholisch-Theologische Fakultät, Institut für Praktische Theologie) kánonjogász professzor és Heribert Schmitz emeritus professzor gondozásában látott napvilágot. Ahogyan azt Elmar Güthoff a kötet 2015. november 23-án megtartott németországi könyvbemutatóján megjegyezte, a most megjelent és teljes mértékben átdolgozott kötetet követi a két - méltán elterjedtté vált - megelőző kiadás hagyományait. A Handbuch des katholisches Kirchenrecht megjelenésével 1983-ban egy olyan átfogó egyházjogi mű került kiadásra, amely a II. Vatikáni Zsinat teológiai alapján állva igyekezett az akkor megjelenő új Kódex fényében egy szisztematikus áttekintést adni a Katolikus Egyház jogának egészéről. Ez azonban - már csak a kiadás időpontjából adódva - még további átdolgozásokat kívánt. így jelenhetett meg 1999-ben, ugyancsak Joseph Listi és Heribert Schmitz gondozásában, a második kiadás Regensburgban. E sorba illeszkedik a most megjelent megújított kézikönyv is. A kötet igyekszik a katolikus egyházjog egész terjedelmét átfogni. A CIC-ben megjelenő témák sorrendjével közel azonos módon itt is megtalálhatjuk az általános normákkal foglalkozó első fejezet, az alkotmányjogot tárgyaló második artikulus, az egyház küldetését tárgyaló harmadik fejezet pedig összevont módon beszél az egyház tanítói és megszentelői feladatáról. A 4-6. fejezetek a vagyonjog, a büntetőjog és az eljárásjog témáit dolgozzák fel. A könyv azonban bővült egy 7. fejezettel, mely az új kiadás sajátosságának is mondható. E részben kerül az állam és egyház kapcsolata tárgyalásra, mellyel már a könyv kilép a kánoni jog szűkén vett keretei közül és egy alapos államegyházjogi munkává is válik egyszerre. Az utolsó szakasz témái elsősorban a német nyelvterület, így a németországi, osztrák, svájci, észak-tiroli, lichtensteini és luxemburgi államegyházjogi helyzetet mutatják be. A könyv egyes résztémáinak megírására a szerkesztőcsoport, az adott területen elismert szerzőket kértek fel. Külön szempont volt, hogy az egyes kánonjogi kérdések bemutatásánál a legfrissebb, nemzetközi szakirodalom kerüljön bemutatásra, melynek a hatvanhárom szerző eleget is tett. Minden előnye és erőssége mellett azonban meg kell jegyezni, hogy a mű publikálása közben jelent meg Ferenc pápa Mitis Iudex Dominus Iesus kezdetű motu
