Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
Joggyakorlat 99 tani kell azonban a megtévesztés tényét magát is. Vannak más olyan körülmények is, amelyekkel kapcsolatban a megtévesztés érvénytelenné teheti a házasságot (esetleg az egyik fél súlyos adósságának eltitkolása), ezeket azonban a Motu proprio külön nem említi, viszont mivel ezeknek a súlyos körülményeknek a felsorolása nem kimerítő, hanem példálódzó jellegű, ezért a bírósági helynök elég világos tényállás esetén ilyenkor is rövidebb eljárást rendelhet el. Az eljárási szabályzat 14. cikkelyének 1. §-a még két körülményt említ. Közülük az első egy klasszikus pereimre vonatkozik, nevezetesen a kényszer és félelem esetére (1103. k.). Ha a beleegyezés kikényszerítésére fizikai erőszakot alkalmaztak, ez ok lehet a rövidebb eljárás lefolytatására, de természetesen magát a kényszerítés tényét és annak a kánonjogban megkívánt jellegét ilyenkor is bizonyítani kell. A másik körülmény az értelem használatának orvosi dokumentumokkal igazolt hiánya (defectus usus rationis) ( 1095. k. 1.). Az igazolásoknak tehát már a keresetlevél benyújtásakor rendelkezésre kell állniuk. Itt igen súlyos állapotról van szó, amely nem tévesztendő össze az 1095. kánon 2. pontjában említett tényállással, az ítélőképesség súlyos hiányával, sem pedig az 1095. kánon 3. pontjában említett pszichés okból fakadó képtelenséggel a házassági terhek vállalására. Ez utóbbi két esetben nyilvánvalóan bonyolultabb a bizonyítás. Aligha lehet egyetlen tárgyalás keretében rövid időn belül minden bizonyítékot megszerezni, már azért sem, mert a „beleegyezésnek elmebetegség vagy pszichikai természetű rendellenesség miatti hiányáról szóló perekben” a bírónak igénybe kell vennie „egy vagy több szakértő közreműködését” (1678n. k. 3. §), hacsak ennek szükségtelensége a körülményekből nem nyilvánvaló. Ámde ha a bírónak kell igénybe vennie szakértő közreműködését, ez azt jelenti, hogy általában nem elegendő a keresetlevélhez mellékelt orvosi igazolás, kivéve esetleg az 1095. kánonnak az értelem használata hiányáról szóló 1. pontja szerinti egyes esetekben. Vagyis a terhek vállalására való pszichés képtelenség eseteiben a rövidebb eljárás nem látszik alkalmazhatónak. így az eljárási szabályzat 14. cikkelyének 1. §-a fényében úgy tűnik, az 1095. kánon 1. pontja szerinti súlyos esetekre vonatkozik elsősorban a 14. cikkely 2. §-ának megjegyzése, amely szerint „a kérelmet alátámasztó okiratok közé tartoznak mindazok az orvosi dokumentumok, amelyek nyilvánvalóan feleslegessé tehetik, hogy hivatalból szakértői véleményt kérjenek”. 4. Az eljárás lefolyása Amikor a bírósági helynök megkapja a gyorsabb eljárásra vonatkozó kérelmet61 és a keresetlevelet, a keresetlevél általános követelményein (vö. 1504. k.) kívül azt is meg kell vizsgálnia, hogy a keresetlevél röviden, teljesen és világosan előadja-e azokat a tényeket, amelyeken a kereset alapul (1684n. k. 1), olyan bizonyítékokat jelöl-e meg, amelyeket a bíró azonnal (!) egybegyűjthet (uo. 2), és csa- tolja-e azokat az okiratokat, amelyekre a kérés támaszkodik (uo. 3). Ha a bírósági helynök lehetségesnek látja az adott esetben a rövidebb eljárást, de a keresetlevél itt említett kellékei közül még valami hiányzik, fel kell szólítania a feleket, hogy a 61 Ha a kérés nincs világosan belefoglalva a keresetlevélbe.
