Kánonjog 17. (2015)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A katolikus egyház és az állam kapcsolata, különös tekintettel az egyházfinanszírozás elveire
A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KAPCSOLATA... 49 IV. AZ EGYHÁZ FINANSZÍROZÁSI MODELLJEI ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Előzetes megjegyzések Egyházfinanszírozáson a szó legtágabb értelmében az egyház egész vagyon- háztartását értjük, melyben benne van a tulajdonosi felhatalmazások egésze, vagyis a javak szerzése, megtartása, kezelése és szükség esetén az elidegenítésének elrendelése és végrehajtása is. Szükebb értelemben azonban az anyagi javak szerzését, szerzési rendszerét értjük az egyház finanszírozásán. A szó legszűkebb értelmében pedig az államok egyházfinanszírozását értjük, vagyis azokat az állami forrásokat és elérhetőségüket, melyeket az állam a vallásszabadságjogának érvényesítése során ad polgárai vallási szervezeteinek. Tanulmányunkban főleg e szorosabb és legszorosabb értelemben vett finanszírozást vizsgáljuk, ám nem mulasztjuk el a tágabb értelemben vett fogalommal való összefüggéseire való utalást sem. Adott állam területén, ha ismerjük az állam egyházzal szembeni alapállását, következtethetünk az egyház finanszírozásának modelljeire. Az állami támogatás nemcsak a szabadság, de a szolgaság, vagyis a vallási élet megrontásának okozója is lehet. A hatalom helytelen gyakorlása akadálya is lehet a valódi hitre jutásnak, a valóban önkéntes egyházhoz csatlakozásnak. Az egyház nem azért létezik, hogy ilyen vagy olyan társadalmi előnyökben részesítse tagjait; bár ahol az egyház hűséges a küldetéséhez, ott ép társadalom alakul ki, mely igazságosan részesíti polgárait a közjó áldásaiban. Az anyagi javakkal kapcsolatos dilemmák megfogalmazása és a helyes válaszok kihatnak az egyház anyagi javakkal kapcsolatos teljes kormányzati hatalmára, vagyis a törvényhozásra, a végrehajtásra és a bíráskodásra egyaránt. Nem szabad, hogy az egyház ügyes diplomáciával anyagi forrásokhoz jusson, amit aztán az egyházi vagyonkezelők elherdálnak. Fontos, hogy az a tulajdonfogalom mozgasson minket, mely jó gazdájává tesz az ölünkbe hullott anyagi javaknak is; nem szabad, hogy az államtól vagy bármely más adományozótól kapott javak könnyelművé, tékozlóvá tegyék az egyházi javak kezelőit. Erre vonatkozóan érdemes a Szt. pietrelcinai Pió atyát bemutató film egyik jelenetére utalnunk, melyben szentünk apja kér fiától némi pénzt. A fiú megtagadja azoknak a javaknak az apja rendelkezésére bocsátását, melyek csak a kezelésében, de nem a tulajdonában vannak, annak ellenére, hogy apja haragját vonja ezzel magára. 2. Az egyházi javak céljai Az egyházat az Úr Jézus látható, alkotmányosan szervezett társaságként alapította, melynek sajátos identitása és ebből fakadó céljai vannak. Olyan célok ezek, 25 25 Lenkovics Barnabás szerint a dologi jog, vagyis „a vagyoni viszonyoknak inkább a statikus állapotát rögzíti (azáltal, hogy a vagyonok elrendeződését, a javak feletti uralmi pozíciókat szabályozza), addig a kötelmi jog a vagyoni viszonyok állandó mozgását, dinamizmusát biztosítja (azáltal, hogy tipikusan a vagyoni forgalom, az árucsere viszonyait szabályozza). Vö. LENKOVICS B., Magyar polgári jog. A dologi jog vázlata, Budapest 1998. 14-15.
