Kánonjog 17. (2015)

TANULMÁNYOK - Artner Péter: A hitoktatás helye és szerepe a plébánián, különös tekintettel az egyházi iskolákkal való kapcsolatára

A HITOKTATÁS HELYE ÉS SZEREPE A PLÉBÁNIÁN

31

jelenik minden emberi különbség, és beleszövődik az Egyház egyetemességébe. Ugyanakkor a plébánia az a természetes környezet, ahol megszületik és növekszik a hit. Éppen ezért nagyon alkalmas közösségi tér az Ige szolgálata - mely egyszerre tanítás, nevelés és élettapasztalat - számára.”29 Ugyanezt mondja ki a Catechesi Trandendae is: „Igaz, hogy hitoktatni bárhol lehet, mégis föl kell hívnunk a figyelmet (...), hogy továbbra is a plébániai közösségnek kell lennie a hitoktatás elsődleges helyének.”30

Bár a Direktórium a plébániát úgy tekinti, mint a katekézis irányítóját és elsődleges helyét, ugyanakkor elismeri, hogy „bizonyos esetekben nem tud a katekézis minden egyházi feladatának (...) központja maradni és együtt kell működnie más intézményekkel.”31

Ezután említi csak a Direktórium a katolikus iskolát, mint az emberi és keresztény képzés nagyon fontos helyét,32 viszont az iskolai vallásoktatásnak (73) sajátos természetet és kapcsolatot tulajdonit a gyermekek és fiatalok katekézisével kapcsolatban. Ezek kiegészítik egymást, köztük elszakíthatatlan a kapcsolat, ugyanakkor világos a különbözőség. Az iskolai vallásoktatásnak be kell hatolnia a kulturális környezetbe és kapcsolatba kell lépnie a többi tantárggyal, így az iskolai vallásoktatás igazából a világnak (a tudományoknak) az evangélium szellemével való átitatását jelenti elsősorban, nem pedig a hitre való nevelést. Emellett az iskolai vallásoktatás mint iskolai tantárgy jelenik meg, azaz tananyag átadását jelenti, „ugyanazzal a rendszerességgel és szigorral, mint a többi tantárgynak.”33 A katekézis, a hitoktatás azonban nem állhat pusztán a teológiai ismeretanyag átadásából, sokkal inkább nevelő, mint oktató célja van. Az iskolai hitoktatás azt a veszélyt hordozhatja magában, hogy a diákok számára a hitoktatás „tantárgy” jellege túlértékelődik az egyházi közösségi és szentségi életre való nevelés rovására.

„A család mellett és vele együtt az iskola el nem hanyagolható alkalmat nyújt a hitoktatáshoz. Azokban az országokban (...), ahol az iskola keretei között folyhat a hitoktatás, az Egyháznak mindent meg kell tennie e lehetőség minél jobb kihasználása érdekében.”34

Látható tehát, hogy a plébániai és az iskolai katekézis az Egyház katekézisének más-más megnyilvánulási formája, amiket semmiképpen sem szabad egymással sem szembeállítani, sem azokat egymástól elválasztani, hanem a keresztény nevelésben a plébániának harmonikusan együtt kell működnie más intézményekkel, különösen a körzetében levő egyházi iskolákkal.35 Mindig a plébánia, mint egyházi közösség marad azonban a katekézis irányítója36; az iskolai vallásoktatás „csak”

29 Dierctorium generale pro cathechesi, 257-258.

30 CT 67.

31 Dierctorium generale pro cathechesi, 257.

32 Dierctorium generale pro cathechesi, 259.

33 Dierctorium generale pro cathechesi, 73.

34 CT 69.

35 Magyar Kateketikai Direktórium, 4.2.4.

36 Dierctorium generale pro cathechesi, 254; 257; 258c.