Kánonjog 16. (2014)

KÖNYVSZEMLE

130

Könyvszemle

SZUROMI Sz. - FERENCZY R., Kérdések az állami egyházjog köréből - érintkezési pontok két önálló jogrendszer között - (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/17), Szent István Társulat, Budapest 2014, pp. 195

A magyar magánjog és a Katolikus Egyház saját belső joga (azaz a kánonjog) két független jogrendszer. Az állam és az Egyház közötti elválasztás koncepciója sajátos értelemben nem a modem szekuláris állam létrejöttével alakult ki, hanem már megtaláljuk ezt az alapelvet az Egyház korai időszakában, különösen a nyugati kánonjogi felfogásban. Szuromi professzor rámutat ebben a kötetben az elválasztás világos koncepciójának egyik legfontosabb példájára, amelyet Nagy Szt. Gergely pápa írásaiban találunk meg (590-604). Ő számos levelében, római jogi referenciákra építve érvelését, fejtette ki álláspontját a világi hatóság tisztán egyházi belső ügyekbe és az Egyház kánoni rendszerébe történő beavatkozásával szemben. Az nem lehet kétséges, hogy mindig adódtak és adódnak átfedések a két jogrendszer között, hiszen a két jogrendszer jogalanyai alapvetően ugyanazok a személyek, akik tagjai mindkét (a világi és az egyházi) közösségnek. A két rendszeren belüli jogalkotási cél azonban nem ugyanaz. A törvényhozói hatalomról alkotott felfogás és a közös római jogi gyökerek számos esetben eredményezett konfliktust a két rendszer - és az azon belül illetékes hatóság - között, valamint az egymástól való függetlenség megtartása is törékeny volt. Ez a helyzet alapvetően megváltozott a szekuláris állam létrejöttével, és azoknak az alkotmányoknak a megjelenésével, amelyek az Egyház és állam elválasztásának valamely modem formáját rögzítik.

Ez az az elméleti alap, amely indokolja a szerzőpáros által megszerkesztett mostani összeállítást, amely a jelenlegi - hatályos - kapcsolatát mutatja be a két jogrendszernek, szem előtt tartva a magyarországi helyzetet, de nem a téma hagyományos megközelítését választva. Szuromi Szabolcs Anzelm professzor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, valamint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet elnöke. Ferenczy Rita magyar és európai magánjogi szakértő, aki most fejezi be alapkutatáson nyugvó PhD disszertációját Magyarország és az Európai Unió munkajogáról, különös hangsúllyal vizsgálva az egyházi munkáltatók és munkavállalók jogait és kötelességeit. Mindkét Szerző számos tanulmányt tett közzé 2002-től folyamatosan a magyar állami egyházjog tárgykörében, melyekhez következetesen nem a megszokott alkotmányjogi, hanem a magánjogi megközelítést használták. Ezt a tudományos módszert alkalmazták a jelen kötet elkészítéséhez is, amely így egyedülállóvá teszi új munkájukat. A mű elsődlegesen - az Európai Unió rendszerén belül - azoknak a kérdéseknek van szentelve, amikor az Egyház kánoni normái és a magyar magánjog ugyanazokat a jogalanyokat főképp eltérő módon szabályozzák. Sok alapvető kézikönyv, monográfia, gyűjteményes kötet került kiadásra az utóbbi néhány évben az európai állami egyházjogról, beleértve a kelet-európai ún. post-kommunista országokban kialakult helyzet elemzéseit is (pl., Erdő, P. [ed.], Mission et culture, Budapest 2007. 93-113; NËMEC, D., Concordat Agreements between the Holy See and the Post-Communist Countries [1990-2010]: Law and Religion Studies 8, Leuven-Paris-Walpole, MA 2012;