Kánonjog 16. (2014)
KÖNYVSZEMLE
116 Könyvszemle Egyetem fakultási jogú Kánonjogi Intézetének a professzora, aki jelenleg ugyanezen Egyetem Hittudományi Karának a dékánja. Számos korábbi, a kánonjog egyes ágait - elsősorban a szentségi jog területét - tárgyaló munkája után, a jelen kötetben a tomista jog- és állambölcselettel kapcsolatos reflexióit összegzi. Ismert, hogy Magyarországon - mint a régióban általánosan — a természetjog bemutatása és az annak alapján történő jogi érvelés évtizedeken keresztül mesterségesen kimaradt az állam- és jogtudományok műveléséből. Az is látható, hogy az elmúlt másfél évtizedben, a tisztán jogpozitivista állásponttal szemben, egyre inkább helyet kap a természetjogi érvelés, szerte a világon, amely mostanra már érezhető hatással van nemcsak az elméleti tudományos életre, hanem a jogalkotásra és jogalkalmazásra is. A jogpozitivizmus 19. századi általános elterjedése előtti időszakot vizsgálva karakterisztikusan jelenik meg előttünk Aquinói Szt. Tamás vagy éppen Francisco Suarez gondolatainak a meghatározó befolyása a jogról és az államról kialakított tudományos elméletekre, valamint azok teoretikus megalapozására, nem utolsó sorban pedig mindennek az oktatására. Kuminetz professzor kifejezetten utal Horváth Sándor domonkos rendi professzorra, akinek neotomista kérdésfeltevése, művei, továbbá az azokon belül elemzett kérdések szellemi horizontja, alapvetően motiválta a jelen mű megszületését. Ezt különösen is aláhúzza a Szerző azáltal, hogy a kötet végén függelékben közli Horváth Sándor természetjogot tárgyaló műveinek katalógusát (833), valamint az alapvető természetjogi normák Horváth Sándor szerinti felsorolását, összevetve az ENSZ „Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata” egyes cikkelyeivel (833-836). A 21. század egyedi körülményei között, amikor a klasszikus kategóriák kikopnak az egyes tudományok műveléséből, beleértve a jogra és az államra vonatkozó adekvát kérdések megfogalmazását és az elnyert válaszok megfelelő mérlegelését és osztályozását is; a tomista bölcselet alkalmazása - amely alapvető szerepének megtartása mindmáig kötelező előírásként szerepel a hivatalos egyházi dokumentumokban a teológiai képzés keretében oktatott filozófiai tárgyak tekintetében - stabil és letisztult eligazítást tud nyújtani az emberi együttélést szabályozó jogrend és a tőle elválaszthatatlan erkölcsi magatartás tekintetében. Kuminetz Géza új kötetének, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Intézetének sorozatában lát napvilágot, mindenképpen erénye, hogy a Szerző a tomista jog- és állambölcselet területén megszületett gondolatatit és tanulmányait egymáshoz kapcsolva, egy rendszerbe illesztve, gazdag áttekintést ad egy olyan szemléletmódról, amely egységében tud viszonyulni az Isten és ember - ember és ember kapcsolatrendszeréhez, így kellő megalapozást képes nyújtani, nemcsak a kánonjog szakrális jogrendje filozófiai alapjaihoz, hanem általánosságban az ember sajátos evilági küldetéséhez, amely minden kétség nélkül az Isten által adott üdvösségre irányul. SZUROMI Szabolcs Anzelm
