Kánonjog 15. (2013)
KÖZLEMÉNYEK - Keppinger Boglárka: Adalékok a "facultas" kifejezés jelentéséhez és használatához a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaiban
96 KÖZLEMÉNYEK található jogi koncepciónak. Magyarul talán helyesebb lenne a felhatalmazás szakkifejezés használata. A második előfordulás így hangzik: Ob quotidianam permixtionem fidelium diversarum particularium Ecclesiarum in eadem regione vel territorio orientali, facultas presbyterorum cuiuscumque ritus excipiendi confessiones, a propriis hierarchis rite et sine ulla restrictione concessa, ad totum territorium extenditur concedentis necnon ad loca et fideles cuiuscumque ritus in eodem territorio, nisi hierarcha loci, quoad loca sui ritus, expresse renuerit (OE 16).30 Azaz: „Mivel ugyanazon a vidéken vagy keleti területen a különféle részegyházak hívei egymás között elvegyülve élnek, minden szertartás papjainak saját főpásztoruktól szabályszerűen és korlátozás nélkül kapott gyóntatási joghatósága kiterjed a főpásztor egész területére, e területen bármely szertartáshoz tartozó helyre és hívőre, hacsak a másik szertartás főpásztora kifejezetten meg nem tagadja saját szertartásának helyeire vonatkozólag”31. A CIC (1917) többnyire a iurisdictio, azaz joghatóság kifejezést használta a gyóntatással kapcsolatban. Negyedik helyen azonban a facultas, azaz felhatalmazás szót is alkalmazta. Az új Egyházi Törvénykönyv már csak ez utóbbit használja. Itt tehát a két Kódex közti „átmenet” tanúi vagyunk, ahol a zsinati szöveg iránymutató lehetett az új kódex szakkifejezéseinek használatához. A magyar fordításban inkább a felhatalmazást használhatnánk, mivel a joghatóság esetén inkább a iurisdictio-ra gondolhatunk32. Az Orientalium Ecclesiarum 25. bekezdése, a következőképpen fogalmaz: Ab Orientalibus seiunctis, in unitatem catholicam sub influxu gratiae Sancti Spiritus convenientibus, ne plus exigatur quam quod simplex fidei catholicae professio exigit. Et cum apud eos sacerdotium validum servatum sit, clericis orientalibus, in unitatem catholicam convenientibus, facultas est proprium Ordinem exercendi, iuxta normas a competenti Auctoritate statutas,33 Ez magyar fordításban, annyit tesz, hogy: „Azoktól a különvált keletiektől, akik a Szentlélek kegyelmének hatására egyesülnek a katolikusokkal, ne kívánjanak többet, mint amit az egyszerű katolikus hitvallás megkíván. S mivel az érvényes papság náluk megmaradt, a katolikusokkal egyesülő keleti papoknak joguk van rendjük gyakorlására az illetékes egyházi hatóságok részéről megállapított szabályok szerint”34. A , joguk van” tehát annyit jelent, hogy felhatalmazással rendelkeznek. Feltehető a kérdés, hogy kitől ered ez a felhatalmazás? Egyáltalán az említett lehetőség nem magánál ajognál fogva illeti meg őket? Mert ha igen, akkor nincs szükség külön intézkedésre. Azonban kellhet-e felhatalmazás az ordo gyakorlásához? Hasonló ez ahhoz a helyhez, hogy „maradjon meg azonban minden papnak a szabadsága, hogy magánmisét mondhasson”. Talán ehelyütt is érthetnénk úgy, ahogy fentebb igyekez30 COD 904. 31 A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, 231. 32 ERDŐ P., Latin-magyar egyházjogi kisszótár (Studia Theologica Budapestinensia 6), Budapest 1996. 35. 33 COD 906. 34 A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, 234.
