Kánonjog 15. (2013)

KÖZLEMÉNYEK - Keppinger Boglárka: Adalékok a "facultas" kifejezés jelentéséhez és használatához a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaiban

Közlemények

93

A CIC 902. kánonja úgy szabályozza jelenleg a koncelebrálást, hogy: Nisi utilitas christifidelium aliud requirat aut suadeat, sacerdotes Eucharistiam concelebrare possunt', azaz: „Hacsak a krisztushívők haszna mást nem kíván vagy javall, a papok koncelebrálhatják az Eucharisztiát.” Itt egyértelmű a változtatás szándéka. Míg a Zsinat és a Rítuskongregáció úgy értelmezte, hogy az első három esetben maga a jog hatalmazza fel a papokat, a másik két esetben pedig az ordinárius, addig az új Kódex nem tekinti felhatalmazásnak, hanem minden korlátozást megszüntetve teszi azt lehetővé, a lelkipásztori szempontok figyelembevételével. Valóban, a facultas, mint felhatalmazás értelmébe a fenti szöveghely nem illik bele, itt inkább lehetőséget jelöl, mint valódi felhatalmazást: „a Zsinat jónak látja kiterjeszteni a koncelebráció lehetőségét a következő esetekre (...)”. Bár a facultas kifejezést a CCEO sem használja, részletesebben szabályozza a kérdést10, amit egyrészt a keleti liturgikus sajátosságok és hagyományok indokolnak; másrészt eligazítást ad arra az esetre nézve, ha el kell döntenie egy papnak, hogy egyénileg misézzen, vagy koncelebráljon.

Ugyanezzel a témával kapcsolatban szerepel a facultas kifejezés a SC 57 § 2 n. 2-ben: Salva tamen semper sit cuique sacerdoti facultas Missam singularem celebrandi, non vero eodem tempore in eadem ecclesia, nec feria V in Cena Domini.11 Magyarul: „Maradjon meg azonban minden papnak a szabadsága, hogy magánmisét mondhasson, de nem ugyanakkor, ugyanabban a templomban, és nem nagycsütörtökön”12. Itt - a fordítás fényében is - fölmerül a kérdés, vajon kánonjogi szakkifejezésként használta-e az SC a facultas-1 ebben az esetben? Önmagában olvasva a fenti mondatot, talán közelebb érezzük azt a szó „lehetőség” értelméhez13. Ezt az is alátámasztja, hogy egy papnak a szentmise bemutatásához nincs szüksége felhatalmazásra vagy engedélyre14. Itt ugyanis nem „magánmiséről” van szó, mert azt latinul missa privata-nak nevezzük15, hanem egyedül bemutatott szentmiséről-, ellentétben a koncelebrálttal. Azonban, ha a kérdést a koncelebrá10 CCEO Can. 700 — § 1. Quod ad modum Divinam Liturgiám celebrandi spectat, utrum singillatim an in concelebratione facienda sit, prae oculis habeantur imprimis pastorales christifidelium necessitates. § 2. Si tamen fieri potest, Divinam Liturgiám presbyteri una cum Episcopo praeside aut cum alio presbytero celebrent, cum ita opportune unitas sacerdotii ac sacrificii manifestetur; integrum tamen manet ius uniuscuiusque sacerdotis Divinam Litnrgiam singillatim celebrandi, non autem eodem tempore, quo in eadem ecclesia concelebratio habetur. — CCEO Can. 701 - Concelebratio inter Episcopos et presbyteros diversarum Erclesiarum sui iuris iusta de causa praesertim caritatem fovendi atque unionem inter Ecclesias manifestandi gratia de Episcopi eparchialis licentia fieri potest omnibus praescripta librorum liturgicorum primi celebrantis sequentibus, remoto duolibet syncretismo liturgico et retentis optabiliter vestibus liturgicis et insignibus propriae Ecclesiae sui iuris. - CCEO Can. 702 - Sacerdotes catholici vetiti sunt una cum sacerdotibus vel ministris acatholicis Divinam Liturgiám concelebrare.

11 COD 832.

12 A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, 66.

13 Keppinger B., Adalékok a „facultas” kifejezés jelentéséhez és használatához a hatályos Egyházi Törvénykönyvben, in Kánonjog 14 (2012) 91.

14 CIC Can. 900 - § 2. Licite Eucharistiam celebrat sacerdos lege canonica non impeditus, servatis praescriptis canonum qui sequuntur.

15 DIÓS I., Magánmise, in DIÓS I. (f. szerk.), Magyar Katolikus Lexikon, VIII. Budapest 2003. 237; vö. hívek jelenléte nélkül bemutatott szentmise.