Kánonjog 15. (2013)

IN MEMORIAM - Szuromi Szabolcs Anzelm: Zakar Polikárp O. Cist. (1930-2012)

8

In memoriam

ismerte.3 Ehhez hasonlóan, jelentős kutatásokat végzett Párizsban, a Francia Nemzeti Levéltárban is. A római évtizedek alatt, a magyar, a szerb, a horvát, a német és a latin nyelv mellett - melyeket gyermekkora óta jól beszélt - kiválóan elsajátította az olasz, a francia, a spanyol, a portugál és az angol nyelvet.

Köztünk vannak annak a generációnak a tagjai, akik hiteles tanúi a magyarországi egyházmegyék és azok papsága irányában megnyilvánuló folyamatos segítségének; de hasonló módon nem feledkezett meg azokról a rendtársairól sem, akik Magyarországon 1990 előtt a kényszerű körülmények miatt nem gyakorolhatták közösségi életüket. A „correctio fraternitatis”, vagyis a szeretet indíttatásából fakadó testvéri kiigazítás gyakorlásával, jobbító szándéka a klasszikus kategóriák elfeledésének korában óvta ezeket a kategóriákat, a szó legnemesebb értelmében nevelve azoknak a megtartására és megőrzésére.4

Teljes közelségből élte végig a római reformkáptalanok időszakát, az 1960. évi Római Egyházmegyei Zsinatot és a II. Vatikáni Zsinatot. Saját rendje konstitúciói- nak megírásán túl, közreműködött az új breviárium és az új misekönyv magyar fordításának az elkészítésében is. Ezenközben aktívan kutatta és oktatta az egyháztörténetet és a kánonjogot, különös hangsúlyt helyezve a megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai új rendszerére5, amely munkájának maradandó hatására ráismerhetünk a hatályos - 1983. január 25-én kihirdetett - Egyházi Törvénykönyv ezen intézményekre vonatkozó kánonjainak szövegében és azok mindmáig mértékadó magyarázatában. Hasonló meghatározó szerepet töltött be a Dizionario degli Istituti di perfezione (ed. G. PELLICCIA - G. ROCCA, Roma 1974-1997) szerkesztőbizottságában és kiemelkedő számú szócikk elkészítésében is6 7, ahogy az ő neve fémjelezte szerkesztőként az Analecta Cisterciensia folyóiratot 1963-tól 2010-ig. Oktatási tevékenysége először az Universitá San Anselmo-hoz kötötte, ahol három cikluson keresztül töltötte be a Teológiai Kar dékáni tisztjét, egészen 1985-ig. Ekkor választották meg tíz évre a Rend Generális Apátjává, de professzori jogait alma matere ezután is fenntartotta.

Élete 1950-től szorosan összekapcsolódott a római Curia Generalizia Cistercense-vtX1, melynek gazdag - azóta már nagy részben megszűnt - könyvtár3 SZUROMI SZ.A., Egyházjogi metodológia (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 1/7), Budapest 2011. 114-115.

4 Zakar P., A ciszterciek lelkipásztorkodása (Cura animarum apud Cistercienses), in Ciszterci lelkiség (Zirc alapításának 800. évfordulójára 1182-1982), Eisenstadt 1982. 118-128.

5 Vö. ZAKAR, P., Vita monastica in Decreto “Perfectae Caritatis". Historia et interpretatio n.9, in Commentarium pro Religiosis et Missionariis 51 (1970) 289-320.

6 Alberico, S., in Dizionario degli Istituti di Perfezione (továbbiakban: DIP) I. 459-460. Analecta Cisterciensia, in DIP I. 541. Bernardine, in DIP I. 1383-1384. Bernardini, in DIP I. 1389. Carta Caritatis, in DIP II. 609-613. Cistercian Studies, in DIP II. 1106. Cistercienser Chronik, in DIP II. 1106-1107. Congregazione Cistercense Austriaca, in DIP II. 1519-1521. Congregazione Cistercense Boema, in DIP II. 1521-1523. Congregazione Cistercense di Mehrerau, in DIP II. 1528-1530. Congregazione Cistercense della S. Famiglia, in Vietnam, in DIP II. 1534-1536. Congregazione di San Bernardo in Italia, in DIP II. 1536-1538. Congregazione Cistercense Zircense, in DIP II. 1540-1542.

7 A ciszterci generális házról, történetéről és működéséről részletesen vö. ZAKAR, P., La curia generalizia deli'Ordine Cistercense, in Per meglio conoscere VOrdine Cistercense, Roma 2001. 326-396.