Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A legsúlyosabb büntetendő cselekmények és a rájuk vonatkozó egyedi eljárás a kánoni jogban
80 SzuROMi Szabolcs Anzelm gesztéstől kezdve, a klerikusi státuszból történő elbocsátásig. A CIC (1917) a szankció tekintetében kifejezetten a klerikus letételéről, sőt a lefokozásról - azaz degradatio-ról - intézkedett (CIC [ 1917] Can. 2207).20 Amíg a kánoni büntetendő cselekménynek a világi jogrendben is volt hatása, addig az egyházi büntetésen túl az említett büntetendő cselekmény megvalósítóját át kellett adni a világi hatóságoknak, amely általában halálbüntetéssel szankcionálta azt.21 A legsúlyosabb büntetendő cselekmények közé tartozik az 1378. kán. 2. § n. 1 alapján, ha fel nem szentelt személy szentmisét mutat be. Ezzel a tényállás megvalósítója súlyosan vét az Oltáriszentség méltóságával szemben, és ezért az Apostoli Szentszéknek fenntartott önmagától beálló kiközösítésbe esik, és megítélése a Hittani Kongregáció kompetenciájába tartozik.22 Ahogy a szent színek meggyalá- zásának megítélésére vonatkozó kánoni fegyelem, úgy ez is a Piusz-Benedek féle Törvénykönyvben olvasható normát ismétli meg, amelyet a CIC (1917) Can. 2322 foglal össze23. A kérdésről - a diakónusok visszaéléseinek kifejezett elitélése kapcsán — már a 314. évi Arles-i Zsinat24 és a 325. évi I. Niceai Zsinat25 is rendelkezett.26 Amennyiben a felszentelt krisztushívői életállapotra készül a személy, úgy a szemináriumból el kell bocsátani. Ha már klerikusi státuszban van - ez értelemszerűen a CIC (1917)-ben a tonzúra felvétele utáni életállapotot jelentette, a hatályos CIC-ben pedig a diakónus-szentelésben való részesedést -, de még nem nyerte el a presbiteri fokozatot, úgy a klerikusi státuszból el kell bocsátani, régi kifejezéssel: le kell tenni róla. Amennyiben laikus, úgy meg kell fosztani minden egyházi feladatkörétől és a későbbiekben sem engedhető szemináriumi képzésre.27 Megjegyzendő, hogy a szentségek kiszolgáltatásának nemcsak ez, hanem az egyes szentségekkel összefüggő bármely formája legsúlyosabb büntetendő cselekményt valósít meg a hatályos egyházjogban (vö. 1379. kán).28 20 CONTE A Coronata, M., Institutiones Iuris Canonici, IV. 340. 21 WERNZ, F.X. - VIDAL, P., Ius canoicum. Codicis normam exactum, VII. Romae 1937. 451. 22 C. PRO DOCTRINA Fidei, Normae, de delictis Congregationi pro Doctrina Fidei reservatis, Art. 3 °2. 23 CIC (1917) Can. 2322 — Ad ordinem sacerdotalem non promotus: - 1° Si Missae celebrationem simulaverit aut sacramentalem confessionem exceperit, excommunciactionem ipso facto contrahit, speciali modo Sedi Apostolicae reservatam; et insuper laicus quidem privetur pensione aut munere, si quod habeat in Ecclesia, aliisque poenis pro gravitate culpae puniatur; clericus vero deponatur; - 2° Si alia munia sacerdotalia usurpaverit, ab Ordinario pro gravitae culpae puniatur. 24 Cone. Arelatense (314) Can. 15: GAUDEMET, J. (ed.), Conciles gaulois du IVe siècle (Sources Chrétiennes 241), Paris 1977 (repr. 2008) 54. 25 Conc. Neceani (325) Can. 18: (...) Sed nec sedere in medio presbyterorum diaconis liceat, quia, si hoc fiat, praeter regulam et ordinem probatur exsistere. Si quis autem etiam post has definitiones oboedire noluerit, a ministerio cessare debebit. COD 15. 26 WERNZ, F.X. - VIDAL, P., Ius canoicum, VII. 454. 27 VERMEERSCH, A. - CREUSEN, I., Epitome iuris canonici, III. 328. CONTE A CORONATA, M., Institutiones luris Canonici, IV. 345. 28 CIC Can. 1379 - Qui, praeter casus de quibus in can. 1378, sacramentum se administrare simulat, iusta poena puniatur. VÖ. CIC Can. 1378 § 2 °2.
